Egy 1846-os svábhegyi térkép története

Az Institutum Geometricum, a mai Műegyetem elődje 1782-ben kezdte meg működését Budán. A diákoknak rendszeresen gyakorlati felméréseket is kellett végezniük, hogy számot adjanak megszerzett tudásukról. A felmérések helyszínei a budai hegyek, Kőbánya és a Városliget voltak.
Az iskola akkori igazgatója, Petzelt József 1846-ban négy tanulót bízott meg azzal, hogy mérje fel a Sváb-hegy egy részét. Ők négy részre osztották fel maguk között a kiszemelt területet: Preiszer József a Költő utca és a Diana út környékét, Schwarz Adolf az Eötvös út és a Béla király útja környezetét, Lájpczig István pedig a Karthauzi út menti földeket mérte fel. A negyedik földmérő neve, sajnos, a mai napig ismeretlen.
Az ő munkájukat szerkesztette egybe Jancsó József tanársegéd, aki a mérési gyakorlatokat irányította. Az ily módon elkészült térkép „Az 1846-dik évi, a Swáb hegyen tett gyakorlati felmérésnek térképe” címmel jelent meg, és gazdagítja a Budapesti Történeti Múzeum archívumát.
Érdekesség, hogy a domborzatot csíkozással jelölték, amit ebben az esetben összekapcsoltak a szintvonalazással, így megszületett az első mai értelemben vett szintvonalas térkép. A számozást ekkor még nem a tengerszinthez viszonyították, és a jelölések is eltértek a most megszokottól, például a növénytakarót fák, bokrok, fűcsomók rajzai jelzik.
Helytörténeti fontosságú a térkép abból a szempontból is, hogy feltűnnek rajta az akkori svábhegyi épületek, a többi között Schweitzer János hangszerkészítő háza, amelyet később, 1853-ban Jókai Mór vásárolt meg. Ugyancsak felfedezhetők a Költő utca 25–27. szám alatti, egykori ikervillák is. Ezek a Steindl testvérek tulajdonában álltak – egyikük, Károly az Országház tervezőjének édesapja. Szerepel rajta az az épület is, amelyik később Benza Károly híres, csavartkéményű háza lett.
A térkép díszes keretet kapott: négy akvarell látható rajta, mindegyik a Sváb-hegy egy-egy jellegzetes panorámáját ábrázolja, a négy égtáj felé tekintve a hegy bizonyos pontjairól. Az értékes dokumentum számítógépen megtekinthető a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben (XII., Beethoven utca 1/b).

B. A.