Elnunk_kell_a_rank_ruhazott_felelosseggel2

Élnünk kell a ránk ruházott felelősséggel

A Helyi Választási Bizottság május 17-re tűzte ki a Normafáról tartandó helyi népszavazás időpontját: nem egészen két hónap múlva arról dönthetünk, támogatjuk-e azokat a fejlesztési célkitűzéseket, amiket az önkormányzat az év elején született határozatával összefoglalt. A területtel kapcsolatos problémákról, a megoldási javaslatokról és a népszavazás céljáról Pokorni Zoltán polgármesterrel beszélgettünk.

Amióta az önkormányzat az Országgyűlés döntése nyomán kézbe vette a Normafa kezelését, és elindította a terület rendbetételéhez szükséges előkészületeket, sokan sokféle – időnként összeegyeztethetetlennek tűnő – igényeket fogalmaztak meg a fejlesztési irányokkal kapcsolatban. Hogyan lehetett összehangolni ezeket a javaslatokat?

– A Magyar Országgyűlés 2013 szeptemberében önálló törvényt alkotott a Normafa rehabilitációjáról, amire okkal lehetünk büszkék. Hiszen azt mondta ki a törvény, hogy ezt a közös kincset, ami szinte minden budapesti, sőt, minden magyar ember kincse, a mi kezünkbe adja: nekünk kell megszabni, hogyan lesz ez a hely nemcsak nagy múltú, hanem nagy jövőjű; hogyan lesz legalább olyan szép, mint amilyen volt száz évvel ezelőtt, vagy akár a hetvenes években. A mögöttünk hagyott másfél-két esztendő azt mutatta: nagyon sok embernek van személyes, intenzív érzelmi kötődése a Normafához. Természetesen mindenki a maga nézőpontjából szereti, és ezek a nézőpontok sok esetben nagyon különbözők, néha egymással ütközők – például a kutyások és a kisgyerekesek, a gyalogosok és a terepkerékpárosok vagy a szánkózók és a síelők között időről időre előforduló konfliktusok is alapvetően ebből a helyzetből fakadnak. Az önkormányzat kezdetben azt tűzte ki feladatául, hogy szétválassza a különböző használati módokat. Eközben azonban fel kellett ismernünk azt is, hogy túl kis területre összpontosul a Normafára nehezedő teher. Azt gondolom, mára sikerült olyan összetett programot kidolgozni, amelyből világosan kiderül, a Normafa és környéke nemcsak a síháztól a Libegő felső állomásáig, valamint az Erzsébet-kilátóig vezető utat és annak tíz-húsz méter széles sávját jelenti, hanem az egész hegyet a Szépjuhásznétól a csillebérci táborig, a Zugligettől Budakesziig. Sőt, a térség része a Budai-hegységnek, ezért össze kell kötni a Hűvösvölggyel, a Hármashatár-heggyel is. Szét kell húzni a használatot, be kell vonni azokat az értékes területeket, amelyek ma fel nem fedezett kincsként ott lappanganak a környéken.

Ma a sétálni, kirándulni, sportolni vágyók jelentős része autóval keresi fel a Normafát, és ez komoly terhelést jelent a környezetre. Mit tennének az autóforgalom csökkentése érdekében?

– Az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy a hegytetőig mennek az autójukkal, ott parkolnak le. Sétálnak jó esetben egy-másfél órát, majd beszállnak a kocsijukba, és legurulnak a völgybe. Az autók tömege tönkreteszi a természeti környezetet: amikor hétvégén ezrével jönnek fel az emberek, és a fák közé, az erdőbe, a védendő természetbe parkolnak, maga az intenzív érdeklődés teszi tönkre az érdeklődés tárgyát. Természetesen nem kell minden parkolót száműzni a mostaniak közül, de semmiképpen sem szabad növelni a számukat a hegyen. Új megközelítési lehetőségeket kell kialakítani, és új parkolóhelyeket létrehozni lent, a völgyben – a Szépjuhásznénál, a Zugligeti úton, az egykori lóvasút-végállomásnál, Budakeszin, a fatelepnél, vagy Hűvösvölgyben, a gyermekvasút végállomásánál. Ezekből a parkolókból gondosan kiépített ösvényeken lehet majd megközelíteni a Normafát, úgy, hogy eközben a látnivalókat jól jelzik a kihelyezett tájékoztató táblák, vagy akár az okostelefonokra fejlesztett applikációkkal is segíteni tudjuk a tájékozódást. Terveink szerint a Normafánál megszűnne a jelenlegi buszforduló és a mellette található parkoló – ezeket lejjebb, az egykori Olimpia Hotel részleges vagy teljes elbontása után, az Eötvös út, a Konkoly-Thege Miklós út és a kiépítendő Távcső utca háromszögében helyeznénk el. Ugyanitt kapna helyet a fogaskerekű vasút meghosszabbított vonalának felső végállomása.

Évtizedek óta a környéket csúfítja az üresen pusztuló Olimpia Hotel. Hogyan lehet majd ennek helyén fejlesztéseket végezni?

– A fogaskerekű végállomásának elhelyezése érdekében bírósági úton kell kezdeményeznünk az Olimpia Hotel ingatlanának kisajátítását. A népszavazást követően ezt a lehető leggyorsabban szeretnénk elindítani. Természetesen a magántulajdonosokat kártalanítani kell, de így létrejönne egy olyan jelentős méretű terület, amibe az önkormányzat a saját tulajdonában lévő telkeit is be tudja vinni. A többi között az Eötvös út 48. szám alatti ingatlanát, ahol egy hatalmas, több mint 8000 négyzetméteres telken egy tipikus hegyvidéki villaépület áll: ennek helyreállításával Normafa Kapuja néven fogadópontot, tájékoztató központot szeretnénk létrehozni.

A Normafa-program keretében az egykori lóvasút-végállomás és a Fácán vendéglő helyreállítását is tervezik a Zugligetben. Ezekben milyen funkciókat képzeltek el?

– A Zugligeti úti egykori lóvasút-végállomás a Normafa alsó kapujává válhat – felújítását követően a helytörténeti gyűjteményt szeretnénk elhelyezni itt. Hasonlóan komoly értéket képvisel a Fácános, amit nagyon kevesen láthattak eddig, hiszen sokáig egy szigorúan elzárt BM-kiképzőtáborként működött, az elmúlt húsz évben lakatlanul pusztult. Az egykori Fácán vendéglőben egy országos jelentőségű természetvédelmi oktatóközpontot hoznánk létre, amely nemcsak a hegyvidéki gyerekeknek, hanem másoknak is lehetőséget teremtene, hogy megismerkedjenek a természeti környezettel, az itt élő értékes növény- és állatvilággal. A köznevelési államtitkársággal együttműködve akár többnapos programokat is lehetne szervezni a fiataloknak, a hely ugyanis elég nagy ahhoz, hogy egy-egy osztálynak szállást is lehessen biztosítani. Az oktatóközpont programjainak kialakításába a zöldszervezeteket is szeretnénk bevonni.Elnunk_kell_a_rank_ruhazott_felelosseggel

A zöldszervezetek legtöbbször a sípálya-rekonstrukciós javaslatok miatt adtak hangot aggodalmaiknak. Milyen álláspontra jutott ez ügyben az önkormányzat?

– A síelés váltotta ki talán a legtöbb indulatot, hiszen sokan attól tartottak, hogy az olasz, osztrák és francia sípályákra jellemző tömeg, nyüzsgés és bazári hangulat jelenik majd meg a Normafánál. Ne tagadjuk: ma is vannak olyan síelők, akik ilyen álmokat dédelgetnek, de jól látszik, hogy ez illúzió. Síparadicsomot nem szabad építeni itt, mert a tájba olyan mértékben kellene beavatkozni, ami elfogadhatatlan, olyan természeti értékeket kockáztatna – s erre a Natura 2000-es természetvédelmi hatásvizsgálat is felhívja a figyelmet –, ami nem vállalható, nem megengedhető. Arról nem is beszélve, hogy ez egy alacsony hegy, hóbiztonság szempontjából korántsem tökéletes. Arra azonban elég jó, hogy a legtovább működő Kis-Norma-lejtőn egy csákányos, valamint néhány kisebb mobil felvonóval kiszolgált, kb. 350 méter hosszú pályát helyreállítsunk. Nem az eredeti pályát végig, hiszen a Harangvölgybe nem szeretnénk visszaengedni a síelőket, hanem csak a Mátyás király útig. A pálya arra lenne alkalmas, hogy a kezdők, a gyerekek ne egy osztrák sípálya forgatagában álljanak először lécre, hanem itt tudják elsajátítani az alapokat, vagy a fővárosban élő és a Normafát kedvelő gyakorlottabb síelők munka után egy-két órát tudjanak egy kicsit mozogni.

Tervezik, hogy a helyreállítandó pályán mesterséges hóval pótolják majd a hiányzó természetes havat?

– Az idei tél elkényeztette a síelőket, hiszen úgy, hogy csak a természetes hóra alapozhattak, negyvenhárom napon át sportolhattak a hegyen. Látni kell azonban, hogy a természetes hó nem elegendő ahhoz, hogy a síelés ne okozzon gyógyíthatatlan kárt a növényekben, a felső talajrétegben, hiszen sokan már akkor is felmennek a Normafára síelni, szánkózni, ha mindössze két-három centi hó esett, és ezt a kevés havat akár a földig gyalulva – ezzel a növényzetet veszélyeztetve – sajnos kárt tudnak okozni. A mesterséges hó tehát védi a növényzetet, biztosítja azt a pluszcsapadékot, ami egyébként hiányzik a hegyről. A mesterséges – adalékmentes, csapadékvízből előállított – hóval kapcsolatban azonban a jövőre nézve továbbra is vannak pontosan meg nem válaszolható kérdések, amit pusztán kutatásokkal, vagy a nemzetközi tapasztalatokkal valóban nem lehet teljesen eloszlatni. Az önkormányzat ezért egy környezetvédelmi szakemberekből álló testületet kíván majd felállítani, amelyik folyamatosan figyeli és ellenőrzi, hogy a kis tanulópálya nem okoz-e visszafordíthatatlan károkat a természetben. Amint ilyen veszélyt, kockázatot jelez a testület, a mesterséges „hótámogatást” fel kell függeszteni, vagy meg kell szüntetni.

A síelők és a szánkózók különválasztását hogyan kívánják megoldani?

– Az Anna-réti lejtők a szánkózóké, fontos, hogy őket is kiszolgáljuk. A szánkósok korábban a síelők számára kijelölt pályákat használták, amiből az elmúlt években sok baleset származott. Ezen a télen azonban a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény munkatársai az önkéntes polgárőrökkel közösen ügyeltek a rend fenntartására, ami által jelentősen csökkent a balesetek száma. Tapasztalataink szerint a Normafát kiszolgáló személyzet és az önkéntesek rendszeres jelenlétének köszönhetően a közbiztonság is javult a környéken. Ezen túl azonban további közbiztonsági fejlesztéseket is tervezünk: a kulcspontokon térfigyelő kamerákat helyeznénk el, valamint kiépítenénk a közvilágítást. A Jánoshegyi út mentén kialakítandó futóösvényen a felesleges fényszennyezés elkerülése érdekében olyan modern, ledes technológiájú világítási rendszert hoznánk létre, ami csak akkor működik, ha ott valaki elhalad, így kímélve a környezetet.

Az év elején lezárult és a nyilvánosság előtt is bemutatott Natura 2000-es természetvédelmi hatásvizsgálat eredményei miképpen befolyásolták a fejlesztési elképzeléseket?

– Amikor 2013-ban belevágtunk az előkészületekbe, sokkal kiterjedtebb, nagyobb, átfogóbb célok voltak a fejünkben. A közel két vegetációs cikluson át tartó és a természeti értékeket rendkívüli alapossággal feltérképező Natura 2000-es hatásvizsgálat megállapításai miatt is döntöttünk úgy, hogy egyes elképzeléseket, például a Harangvölgyben mesterséges hóval támogatott sípálya, vagy a nyári bobpálya tervét elvetjük. A vizsgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy az igazán veszélyeztetett természeti értékek, a különösen ritka növény- és lepkefajok nem is igazán az erdőben, hanem az irtásréteken találhatók. A szakemberektől ezért javaslatokat kaptunk arra, hogyan lehet szakszerű kezeléssel megállítani a terület évtizedek óta tartó elcserjésedését, ami miatt mára jelentősen csökkent ezeknek a védett fajoknak a száma. Sokat tanultam a Normafáról a természetvédelmi hatásvizsgálatot végző szakemberektől, de a zöldszervezetek önkénteseitől is, akik pontosan dokumentálták a területen található összes nagyobb fát. A civil természetvédők a terület közlekedésének és a turistaútvonalak hálózatának újragondolására vonatkozóan szintén sok hasznos javaslatot fogalmaztak meg.

Miért döntött úgy az önkormányzat, hogy népszavazást hirdet a Normafa helyreállításáról?

– A népszavazással a nehezen létrejött szakmai konszenzus jóváhagyását kérjük a hegyvidéki polgároktól, akik arról dönthetnek, óhajtják-e azt a megoldást, amit az elmúlt időszakban közösen kitaláltunk. Amikor az önkormányzat úgy határozott, hogy ezt a kérdést népszavazással kívánja eldönteni, a viták sokkal elevenebbek voltak, és egy választási év előtt álltunk. Nem szerettük volna, hogy ez az ügy pártpolitikai csatározások tárgyává váljon. Ezt a szándékunkat támogatta a program finanszírozására kötelezettséget vállaló kormány is, amely ezáltal fontos gesztust tett: valóban az itt élők döntsenek arról, milyen irányban lépjünk tovább – noha mindenki tudja, hogy a Normafát és környékét nem csak az itt élők használják. Mégis mi, hegyvidékiek, dönthetünk a Normafáról, akik a leginkább ismerjük, és a legközelebb vagyunk hozzá. Élnünk kell ezzel a ránk ruházott felelősséggel!

k.

HIRDETMÉNY

A Budapest XII. kerület Helyi Választási Bizottság

2015. május 17-re

helyi népszavazást tűzött ki.

A helyi népszavazásra feltett kérdés:

„Egyetért-e Ön a Normafa területének helyreállításával

a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat

Képviselő-testületének 10/2015. (I. 27.) számú határozatában foglaltak szerint?”

A választópolgárok a névjegyzékbe történő felvételükről

2015. április 27-ig

kapnak értesítést.

A választópolgár személyesen, a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat.

A szavazás 6.00 órától 19.00 óráig tart.

A képviselő-testület 10/2015. (I. 27.) számú határozata megtekinthető a http://www.hegyvidek.hu/valasztas/helyi-nepszavazas-2015/hatarozat-normafa vagy a www.normafa.info oldalon.

Részletes tájékoztatásért forduljon Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatalban a Helyi Választási Irodához, vagy látogassa meg a www.valasztas.hu weboldalt!

Helyi Választási Iroda