Idoskori_szembetegsegek

Időskori szembetegségek

A szem időskorban előforduló leggyakoribb megbetegedéseiről tartott előadást dr. Nagy Mária a Kulturális Szalonban. Az Idősek Egészség Iskolája októberi találkozóján a Budai Egészségközpont szemész szakorvosa a többi között az egyre gyakoribb makuladegenerációról, valamint a szintén sokakat érintő szürke és zöld hályogról is beszélt.

Ahogy öregszünk, a szemünk és a környéke is változik. Ennek leginkább látható jele, hogy a szem körüli bőr ráncos lesz, a szem beesetté válik. Ezek a folyamatok ugyan alapvetően esztétikai jellegűek, azonban bizonyos szemhéjbetegségek, a szemhéjcsüngés, a szemhéj befelé, illetve kifelé fordulása hátterében is hasonló jelenségek (kötőszöveti és izomgyengeség) húzódhatnak meg – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Mária az Idősek Egészség Iskolája legutóbbi előadásában.
A Budai Egészségközpont szemész szakorvosa elmondta, hogy a szemhéj elváltozásai közül gyakori a xanthelasma (jóindulatú elváltozás), amikor a szemhéj bőrében zsír, koleszterin rakódik le. Ilyenkor javasolt lehet a vérzsírellenőrzés, mert kórosan magas vérzsírszint esetén nagyobb a szívinfarktus veszélye.
A szem különböző rétegeiben a korral megjelenő pigmentek az esetek többségében nem okoznak gondot, de bármilyen változás (szín, nagyság) esetén javasolt a szemészeti vizsgálat, hogy kizárjuk az esetleges rosszindulatú elváltozás lehetőségét. Hasonló a helyzet a szemhéj makacs, nem múló sebével, ami akár a szemhéj leggyakoribb rosszindulatú daganata (basalioma) is lehet, amit a nap káros UV-sugárzása okozhat.
Vigyázni kell a nem gyógyuló árpával, vagy a szemhéjgyulladással, mert a faggyúmirigyekben kialakuló carcinoma is hasonló tüneteket okozhat kezdetben. Pár nap alatt nem gyógyuló panaszok esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
A szemfehérjén észlelhető sárga színű elváltozás, a pinguecula (kötőhártya-degeneráció) ártalmatlan, csak akkor kell kezelni, ha a kis csomó begyullad. A szaruhártyára húzódó, panaszt okozó kúszóhályognál viszont a műtét jelenti az egyedüli megoldást. A szivárványhártyán észlelt pigmentáció esetén is forduljunk szemészhez, ha az elváltozás nő, színe változik, vagy ha a pupillát deformálja.
A szem öregedésének jele az is, ha apró, fonalszerű „dolgok” kezdenek úszni a szem előtt. Ezt az ártatlan jelenséget a szemgolyó hátsó részét kitöltő üvegtest elfolyósodása okozza. Ha az úszó homályok száma hirtelen megszaporodik, s jelenlétüket villámlás, szikrázás, látótérkiesés kíséri, akkor a tünetek ideghártya leválására utalhatnak – ez pedig orvosi ellátást igényel.
A fejlett országokban a 65 év felettieknél a vakság leggyakoribb oka a kortól függő makuladegeneráció (az éleslátásért felelős sárga folt területében lévő károsodás). Kialakulásában a szabad gyökök játszanak szerepet, amiket az egészséges szem antioxidáns-védelmi mechanizmusa egyébként semlegesít. Legfőbb rizikófaktorai az életkor (50–75 éves korig megháromszorozódik a kialakulás esélye), a dohányzás (ami megnégyszerezi a látásromlás kockázatát), a káros UV-sugárzás, a genetika és a helytelen táplálkozás.
Tipikus tünetei a látásélesség romlása, a látótér közepén észlelt folt megjelenése, valamint az egyenes vonalak torzulása. A megelőzés érdekében a legfontosabb a rendszeres szemészeti vizsgálat, a dohányzás mellőzése, az UV-szűrős napszemüveg használata, a testsúlycsökkentés, az egészséges, vitamindús ételek (a természetes zöld, sárga festékanyagot tartalmazó zöldségek, gyümölcsök) fogyasztása.
Homályos látást okoz a szürke hályog, ami a szemlencse betegsége. A „szürke” a pupilla színére, a „hályog” szó a ködös látásra utal: az érzés ahhoz hasonlít, mintha az ember vízesésen nézne keresztül.
A fájdalommentesen kialakuló szürke hályog fokozatos látásromlással jár, kialakulásában az életkor, az örökletesség, a dohányzás és az UV-sugárzás játszik döntő szerepet. Végleges megoldása a műtét, ennek során egy apró seben keresztül eltávolítják az elszürkült lencsét, és műlencsével pótolják a szemlencse törőerejét.
A glaukóma, azaz a zöld hályog a látóideg rostjainak fokozatos pusztulásával járó betegség, hátterében a megemelkedett szemnyomás és a látóidegfő keringésének zavara áll. A primér nyitott zugú glaukóma a leggyakoribb forma: ez lassan, tünetmentesen okoz fokozatos látótérkiesést, először a látótér szélén, ezért sokáig észre sem veszi a beteg.
Végezetül dr. Nagy Mária a könny szerepéről beszélt: mint elmondta, a szárazszem-szindróma sokakat érint 40 éves életkor felett, tünetei a szúró idegentest-érzés, a homályosabb látás. A szemszárazság idősebb korban nőknél gyakoribb, s szerepet játszik benne a ritkább pislogás (fokozott koncentrációt igénylő munkánál), vagy a légkondicionáló használata is. Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása mellett a panaszok csökkentéséhez szükség lehet szemcseppek, gélek használatára.

Knp.