Pedagogusi_eletpalya_es_jovokep1

Pedagógusi életpálya és jövőkép

„Életpálya és jövőkép a köznevelési intézményekben” címmel konferenciát rendezett a Hegyvidéki Önkormányzat a 2015-ös Budai Nevelési Napok keretében. A plenáris programon kerületi és fővárosi nevelési szakemberek, vezetők mellett a határon túli Lendváról érkező óvodapedagógusok is részt vettek, a meghívottak között szerepelt egy a közművelődés területén működő kiadó és egy fejlesztő kiadványokat, játékokat forgalmazó cég is.
Az Orbánhegyi Óvodák óvodásainak énekes körjátékával kezdődött, és a Hegyvidéki Sportegyesület ritmikus gimnasztika szakosztályának bemutatójával zárult a konferencia, amelynek megnyitóján Pokorni Zoltán polgármester elmondta, nem az ünnepélyességre törekszik, inkább a napi feladatok teljesítéséről beszél. Jó hírrel kezdte: az önkormányzat által fenntartott oktatási-nevelési intézményekben, ugyanúgy, mint a KLIK alá tartozóknál, a technikai személyzet bruttó 50 000 forint egyszeri bérkiegészítésben részesül.
„Ez év szeptemberében indult a gyerekek hároméves kortól kötelező óvodai nevelése – folytatta a polgármester. – Ahol a családi viszonyok rendezettek, a gyermek fejlődését nem veszélyeztetik, engedélyezett, hogy a szülők esetleg csak az iskola-előkészítő, utolsó évfolyamra írassák be gyermekeiket. A törvény célja elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai felvétele. Az óvodában elsajátított szokások megóvhatják őket a későbbi iskolai kudarcoktól. Most kilenc óvoda, öt tagóvoda, hetven csoport van az önkormányzat intézményi körében, és a Kiss János altábornagy utcai új tagóvodában még két újabb csoportot tudunk indítani jövőre, ha szükséges.”
Pokorni Zoltán kiemelte, hogy a fenntartási és működtetési feladatok kettéválasztása nem okozott drámai változást a hegyvidéki iskoláknál. Van viszont más probléma. „Országosan ezermilliárd forintot költünk el oktatásra évente, ez mégsem eredményezi az alacsonyabb társadalmi státuszúak esélyhez jutását, inkább konzerválja, vagy még növeli is a születéskor meglévő különbségeket – mondta. – Gyerekeink a szülők pénzéből veszik meg a különórákat, a nyelvi, a sport-, a művészeti képzést – már amelyik család meg tudja venni. Az egész napos iskola helyett egyelőre egy újraszabályozott napközi született csupán. Néhány új tantárgy bevezetésével, mindennapos testneveléssel, hit- és erkölcstannal bővült az óraszám. Viszont a kötelező tananyag évről évre olyan mértékben nő, hogy a gyerekek nem képesek elsajátítani azt, ám ez a tananyagmennyiség fenntartja az elavult »frontális pedagógia« módszerét. Ezt gyakorlom én is éppen, beszélek, önök meg hallgatnak, ahelyett, hogy kiscsoportos formában keresnénk, mi lehet az alapvető oka a magyar oktatás kontraszelektív jellegének” – zárta szavait a polgármester.Pedagogusi_eletpalya_es_jovokep2A konferencia további részében Tóth Mária, az Oktatási Hivatal Projektigazgatóság szakmai vezetője eddig publikálatlan adatokat tárt a hallgatóság elé a mester- és kutató pedagógussá válás követelményeiről és a pedagógusok körében felmért karrierszándékokról.
Tamás Márta sokéves szakmai tapasztalatát foglalta össze a pszichológusok szerepéről a köznevelési intézményekben. A nők tömeges munkába állása, a nagycsaládok felbomlása, a házasságok magas válási gyakorisága nagymértékben megváltoztatta a családi szokásokat. A gyermek magatartási problémái eredhetnek a személyiségéből, a család vagy az oktatási intézmény diszfunkciójából, ezért a szakember szerint elengedhetetlen a rendszerszemlélet. Fontos továbbá a prevenció is: a korai fejlesztési módszerek sikerét trendvizsgálatok bizonyítják.

Balajthy Anna