A_19._szazadi_Hegyvidek

A 19. századi Hegyvidék

„A hosszú XIX. század a Hegyvidéken” – ez volt a témája a Hegyvidéki Egészségügyi és Szociális Alapszolgáltatási Központ és a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény által közösen szervezett, 65 év felettiek számára kiírt helytörténeti vetélkedőnek. Fonti Krisztina alpolgármester, a zsűri egyik tagja (a másik kettő Szatucsek Tibor helytörténész és Csiki István, a helytörténeti gyűjtemény munkatársa volt) a játékosokat biztatva nyitotta meg a versenyt: „Mindannyiunk számára fontos, hogy ismerjük azt a környezetet, ahol élünk, ahol a mindennapjainkat töltjük. Kívánom mindnyájunknak, hogy okosodjunk!”
Elsőként fényképekről kellett kitalálni, hogy hol készültek, majd neves embereket párosítani a hozzájuk kapcsolódó kerületi helyszínekkel. Ehhez tudni kellett például, hogy Kossuth Lajost, a betiltott Törvényhatósági Tudósítások szerkesztőjét a zugligeti Istenszeme fogadóban tartóztatták le 1837. május 5-én, hogy Eötvös József és családja építette 1846 után azt a villát, ami még sokáig állt a Svábhegyi Szanatórium melléképületeként, vagy hogy Kaffka Margit kisfiával a Márvány utca 29-es számú házban élt az 1910-es években.
Akik tisztában voltak azzal, hogy Hauszmann Alajos tervezte a Vöröskereszt Erzsébet Kórházat, azaz a későbbi Sportkórházat, amit 1884-ben avattak fel Ferenc József jelenlétében (sajnálatos módon a ceremónián épp Erzsébet királyné nem tudott részt venni a betegsége miatt), azok már egy következő kérdésre is tudták a választ: mivel a kórház szerepelt azon hegyvidéki épületek között, amelyekről a játékosoknak kellett kitalálniuk, a 19. században épültek-e.
Ezután a versenyzőknek rá kellett jönniük, melyik jelenlegi városrész nevét takarják az egykori elnevezések. A kerület tájegységei a történelem során – az 1847-es Dűlőkeresztelőtől a Rákosi-érában zajló átnevezésekig – számos névváltozáson estek át. Előnyt jelentett a németnyelv-tudás, mert így csak le kellett fordítani a többi között Brunnenthal, Wolfwiesen vagy Adler-berg nevét, de a verseny résztvevői bizonyára emlékeztek arra, hogy a nem is olyan régmúltban a Svábhegy még Szabadsághegy névre hallgatott.
A játékosok utolsó feladata az volt, hogy az 1843-ban a kerületben letelepedő Jókai Mór nevében levelet írjanak édesanyjának. Ebben a környék nevezetességeit kellett ecsetelniük.
Az öt csapat derekasan küzdött, mindegyik kapott is jutalmat a verseny végén. A „Virágos Virányos” cukrászdába mehet majd, a „Vadrózsák” kiállításra látogatnak, a „Németvölgyi Ötös fogat” színházi előadást nézhet meg, az „Őszi Lomb” ebéd-, míg az első helyezett „Normafa” gárdája vacsorameghívást kapott.

B. Anna