Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Normafai_kozossegi_tervezes_a_fogyatekkal_elokert1

Normafai közösségi tervezés a fogyatékkal élőkért

Milyen eszközökkel, megoldásokkal lehet segíteni a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségét a Normafa rehabilitációja során? Ez a témája annak a közösségi tervezési programnak, amit a Hegyvidéki Önkormányzat a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetségével, valamint a Magyar Paralimpiai Bizottsággal közösen indított el a sérültekkel foglalkozó intézmények, szervezetek képviselőinek bevonásával.

A normafai közösségi tervezés első állomásaként megbeszélést tartottak az Anna-réten, ahová már egy megújult, kerekesszékkel is könnyen járható út vezet a Normafától. A találkozón Szabó László, a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége, továbbá a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke elmondta: céljuk, hogy a Normafa és környékének rehabilitációja során olyan megoldások szülessenek, amik a fogyatékkal élő emberek igényeit is figyelembe veszik. Pokorni Zoltán polgármester ehhez hozzátette: szeretnék, ha az érintettek képviselői megosztanák tapasztalataikat arról, milyen gondjaik voltak eddig a terület használatával, és beszélnének vágyaikról, mert ezek segítségével gazdagítani lehetne az önkormányzat több év alatt megvalósítandó terveit.
Az ősz folyamán elkészül a sétányfelújítás a Normafa út és a Libegő felső állomása között – mondta el az önkormányzat megbízásából az idén megvalósuló munkák kapcsán Borbíró Zoltán, a Zöld Hegyvidék Konzorcium projektvezetője. A stabilizált murvaburkolattal és szegélyekkel ellátott sétány, ami babakocsival, kerekesszékkel is jól használható, a Normafa és az Anna-rét között három méter, az Anna-rét és a Libegő között pedig két méter szélességben újul meg. Az Anna-réten teljesen átalakul a játszótér: illemhely és pelenkázó, valamint ivókút is épül mellette.
A fogyatékkal élőket is érintő további tervekkel kapcsolatban Mikó Gergely, a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény vezetője arról beszélt, hogy nemcsak akadálymentesítésben gondolkodnak, hanem új lehetőségeket szeretnének teremteni a sérült embereknek. Például egy olyan túraútvonalat, illetve sífutóútvonalat alakítanának ki, ahol a látássérültek önállóan tudnak közlekedni, de gondoltak arra is, hogy a sípálya-rekonstrukciót követően speciális sporteszközöket szereznek be, amelyekkel mozgássérültek is síelhetnének. Rendezvényeket, programokat, közös kirándulásokat is szerveznének a fogyatékkal élőknek.
Fördős-Hódy Erzsébet építészmérnök, az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont szakmai vezetője a megbeszélésen arról kérdezte az önkormányzat munkatársait, hogy a Normafa környékének rendezését követően hol parkolhatnak majd a mozgássérültek, továbbá lesznek-e a területen fogyatékkal élő gyerekeknek tervezett játszóeszközök. Pokorni Zoltán válaszából kiderült, hogy a síház melletti parkoló megszüntetését követően a Konkoly-Thege Miklós úton kialakítandó új parkoló legfelső részén, a hegygerinchez legközelebb jelölnék ki a mozgássérültek által használható parkolóhelyeket. A fogyatékos gyerekeknek való játszótér kapcsán Mikó Gergely elmondta, terveznek ilyet – az elképzelések szerint a Széchenyi-hegyen, a sérültekkel foglalkozó Gennaro Verolino iskola közelében biztosítanának ennek helyet a későbbiekben.
A jelenlévők közül többen is úgy vélték, hogy integrált játszóterekre lenne szükség, ahol az egészséges és a sérült gyerekek együtt tölthetik az idejüket. Erre már a XII. kerületben is van jó példa, a Nemzetközi Pető Intézet óvodájában – emelte ki az intézmény vezetője, Antoni Gáborné Henics Erika. Harsányi Eszter, egy sérült gyermek édesanyjaként és a MagicMe tervezőcsapat tagjaként, arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a játszóterek, hanem maguk a játszóeszközök is lehetnek integráltak, amiket együtt használhatnak a sérültek és az egészségesek.Normafai_kozossegi_tervezes_a_fogyatekkal_elokert2Fehér Anna nővér, a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvodája és Általános Iskolája vezetője, valamint Juhászné Schönhardt Ildikó, a Gyengénlátók Általános Iskolájának munkatársa a már felújított sétautak kapcsán úgy vélte, hogy a kiépített fémszegély nehezen követhető fehér bottal, ezért a látássérülteknek magasabb szegélyre lenne szükségük. A polgármester hangsúlyozta, a most megújult, forgalmas sétaút esetében gondolni kellett arra is, hogy a szegély ne jelentsen botlásveszélyt, ezért helyezték azt egy szintbe az úttal, ugyanakkor megvizsgálják, hogy a későbbiekben felújítandó útvonalaknál lehet-e majd alkalmazni a látássérültek igényeihez igazodó megoldásokat.
„A fogyatékkal élő gyerekek számára több kalandgócot lehetne kialakítani” – vetette fel Simon András, a Fejlesztő Napközi Otthon munkatársa. Szerinte érdemes lenne lehetőséget teremteni a terápiás lovaglásra, valamint mozgássérültek szállítására is alkalmassá tenni a Libegőt, és akadálymentessé alakítani a gyermekvasutat. A játszótéri csúszópályára pedig speciális beülőt kellene felszerelni, hogy azt sérült gyerekek is használhassák.
A terápiás lovaglás lehetséges helyét keresi az önkormányzat, az elképzelések szerint valahol a Széchenyi-hegyen jelölhetnének ki területet erre a célra – reagált Vásárhelyi Tibor projektvezető az elhangzott javaslatra. Dávid Gábor, a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft. közlekedési szakértője szerint a Libegő csak akkor lenne alkalmas mozgássérültek szállítására, ha a felvonó egyes székeit az állomásokon külön is le lehetne lassítani – ehhez a megoldáshoz azonban a teljes rendszert át kellene építeni. A gyermekvasút járműállományát korszerűsítené a MÁV, amely tervezi, hogy kerekesszék-emelőket szerel fel egyes kocsikra.
A beszélgetés végén Pokorni Zoltán polgármester arra kérte a sérültekkel foglalkozó szervezetek képviselőit, jöjjenek el az őszi következő programra is, amikor már részleteiben tárgyalják meg a konkrét javaslatokat.

z.