Gyermekvasut1

Gyermekvasút: pazar környezetben a Széchenyihegytől Hűvösvölgyig

A magyar kormány és a MÁV vezetősége 1947-ben – szovjet és jugoszláv példát követve – egy gyerekek által üzemeltetett vasút létrehozását határozta el, amelyet egyszerűen Gyermekvasútnak neveztek. Mire ez elkészült, a politikai változáshoz illeszkedve Úttörővasútra keresztelték át.
Több helyszín is szóba került, ami terepéül szolgálhatott volna, így a Margitsziget, valamint Gödöllő, ahol a HÉV-től az egykori királyi kastélyhoz vezettek volna a sínek. Végül a budai hegyek mellett döntöttek az illetékesek, aminek köszönhetően az épülő Úttörő Köztársaság is megközelíthetővé vált tömegközlekedéssel. Felmerült lehetőségként a Szépjuhászné állomás és Budakeszi összekötése egy szárnyvonallal, ez az ötlet azonban nem jutott el a megvalósításig.
A keskeny nyomtávú kisvasút építése 1948. április 11-én kezdődött meg a MÁV irányításával, három részletben, erőltetetett tempóban. Az építkezésbe önkénteseket, egyetemistákat is bevontak, ifjúsági brigádokra hárult a favágás és a pálya lefektetésének feladata. A Pajtás újság 1947-ben folytatásos képregényben mutatta be az elképzelt építkezést, 1949–50-ben pedig Úttörővasút címmel ifjúsági regény jelent meg.
A tervezők törekedtek rá, hogy pazar kilátás nyíljon a fővárosra, Budakeszire és a környező hegyekre. Az állomásépületek kialakításánál – a kisvasút jellegzetességeit figyelembe véve – a rendes vasút állomásépületei szolgáltak mintául. A MÁV szakoktatói a vasútépítéssel párhuzamosan felkészítették az első úttörőket a vasút működtetésére, így a nyitás napján már vasutas-egyenruhás gyerekek várták az utasokat.
Az első, három kilométeres szakaszt 1948. július 31-én adták át nagy ünnepség keretében. Erre a napra időzítették az Úttörő Köztársaság megnyitását is, ahol úttörők mellett ekkor még magyar és külföldi cserkészek is táboroztak. Az utolsó felépült állomás az Előre volt, ez a korábbi tervek szerint a Szent Anna-rét nevet viselte volna.Gyermekvasut2A második szakasz 1949. június 24-re épült meg Ságvári-liget állomásig. Ebben az évben rendezték meg a második Világifjúsági Találkozót, aminek helyszíne a csillebérci tábor volt. Sürgették a munkát, hogy még a megnyitó előtt elkészüljenek, és a kibővült vonalat használni tudják.
A harmadik szakaszt – Hűvösvölgyig – 1950. augusztus 20-ra fejezték be, ezzel megvalósult a tervezett teljes, 11,2 kilométeres vonal. Az utolsó részen alagutat vájtak a Nagy-Hárs-hegybe, hogy izgalmasabbá tegyék az utazást.
Az üzemfőnökségi épületet mozgólépcsővel kötötték össze az egykori hűvösvölgyi villamos-végállomással, ez volt a második mozgólépcső Magyarországon – egyben kísérlet is, a metróépítésre gondolva. 1973-ig vasárnap és ünnepnapokon – úttörővasutasok kezelésével – működött a látványosság, ám a metró megnyitása után már nem számított kuriózumnak. Gépházának egy megmaradt részét a Gyermekvasutasokért Alapítvány modellező szakköre vette igénybe.
A rendszer ideológiája szerint az Úttörővasút a szocialista nevelés egyik eszköze volt, csak jeles vagy jó tanulmányi eredményű tanulók előtt állt nyitva. Hathetes tanfolyam keretében Csillebércen tartották az elméleti képzést, a gyakorlatit pedig vasúton. Többszörös, az 1970-es években néha tízszeres volt a túljelentkezés. A bekerülés dicsősége a sikeres egyetemi felvételivel vetekedett. A „kiöregedett” gyermekvasutasok jellemzően ifivezetőként foglalkoztak/foglalkoznak az új jelentkezőkkel.
A rendszerváltáskor az Úttörővasút nevet visszaváltoztatták a terveken eredetileg szereplő gyermekvasút (hivatalos nevén jelenleg: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút) elnevezésre, a vörös nyakkendőt kékre cserélték, és megszüntették az „Előre!” köszöntést. Ekkor kapta az Úttörőváros állomás a Csillebérc, az Előre állomás a Virágvölgy, a Ságvári-liget állomás pedig a Szépjuhászné nevet.
A vasút népszerűségének töretlenségét jelzi, hogy 2012. június 23-án több mint kétszáz új iskolással gyarapodott a gyermekvasutasok tábora, utolérve a hetvenes évek népszerűségét. A gyermekvasút – többszöri változtatás után – jelenleg hét megállóval és két táblás megállóhellyel rendelkezik (az utóbbiaknál csak egyes járatok állnak meg), ezek: Széchenyihegy, Normafa megállóhely, Csillebérc, Virágvölgy, Jánoshegy, Vadaspark megállóhely, Szépjuhászné, Hárshegy, Hűvösvölgy.

BA