Tovabb_orzik_a_MOM_emleket

Tovább őrzik a MOM emlékét

Száztíz évvel ezelőtt költözött Süss Nándor üzeme a Csörsz utcába, majd 1939-ben felvette a Magyar Optikai Művek nevet. Az évforduló alkalmából a Magyar Optikai Művek (MOM) Emlékalapítvány az egykori dolgozók személyes visszaemlékezéseiből összeállított kiadványt jelentet meg.

A termelés leállását követően, 1996 nyarán ürítették ki a Magyar Optikai Művek (MOM) Csörsz utcai épületeit. Ezután bevásárlóközpont, lakópark és irodaházak épültek az egykori gyár területén.
Bár a vállalat megszűnt, mégis tovább „él” a kerületben, elég csak a MOM Kulturális Központra, a MOM Sport csarnokra vagy az üzletközpont elnevezésére gondolni, s a Hegyvidék SE tájfutószakosztálya, a rádióklub és számos más civilszervezet is büszkén viseli a MOM nevet. Hosszú évek óta ápolja a hagyományokat a Magyar Optikai Művek (MOM) Emlékalapítvány, amely decemberben különleges kiadvánnyal jelentkezik – hangzott el a MOM Kulturális Központban megtartott idei nosztalgiaesten.
Sörös Antal, az alapítvány elnöke elmondta, hogy a tavalyi rendezvényen „Őrizzük együtt a híres gyár emlékét!” címmel felhívást tettek közzé. Ebben fogalmazták meg először, hogy a MOM Csörsz utcába költözésének 110. évfordulója alkalmából a 2015-ös évet egy történeti emlékkiadvány készítésének szentelik.
Mivel a szükséges anyagi források hiánya és a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a régóta tervezett tudományos értékű munka elvégzésére nem volt mód, az alapítvány úgy döntött, hogy egy olvasmányos, a budapesti MOM-dolgozók és az utódvállalatok, -intézmények életét a visszaemlékezéseken keresztül bemutató kiadványt jelentet meg. Eredeti képekkel gazdagon illusztrált történeti áttekintésről van szó, ami a MOM múltja mellett a vállalat utóéletével is foglalkozik.
Épp ezért megkeresték a MOM Kulturális Központot, a MOM Sportot, valamint a MOM nevet viselő különböző cégeket és szervezeteket, hogy bemutathassák, milyen módon ápolják a hagyományokat – beszélt az előzményekről Sörös Antal, hozzáfűzve, hogy időközben Kisfalusi Gábor ugyancsak a 110 éves évforduló alkalmából előadást tartott a Fővárosi Levéltárban, majd a Hegyvidéki Históriák sorozatban megjelent az óraműves gyújtó történetéről elhangzó előadásának vázlatos anyaga. Szintén hozzájárult a MOM történetének feldolgozásához Hönich Artúr, aki a második világháború utáni történéseket írta meg.
Az elnök hangsúlyozta: mivel a termelés leállását követően a MOM dolgozóinak jelentős része kénytelen volt korkedvezményes vagy rokkantsági nyugdíjba vonulni, sokuk nem engedheti meg magának az internet-előfizetést. Ezért döntött úgy az alapítvány, hogy számukra könyv formájában biztosítja a kötet anyagát, amelyet a későbbiekben a honlapjukon is elérhetővé tesznek.
Az előkészítő munkában az 1998-ban szűk körben kiadott MOM-történeti könyv szerkesztője, Magyar György mellett részt vesz Nádudvari Zoltán is, aki az emléknapon azt emelte ki, hogy a MOM emberek közössége volt, s ezt a nagy családot szeretnék a visszaemlékezéseken keresztül bemutatni. És nemcsak a gyári életet, hanem a sportot, az oktatást, a klubokat is. Végezetül Sörös Antal köszönetet mondott a Hegyvidéki Önkormányzatnak az eddigi támogatásért, valamint a MOM Emlékszoba helyének biztosításáért, egyúttal bejelentette: terveik között szerepel egy nagyobb kötet megjelentetése is, amihez szívesen fogadják az adományozók jelentkezését.

MM.