Tiszteletadas_Bereny_Robertnek

Tiszteletadás Berény Róbertnek

Hommage á Berény Róbert – gondolta a macska, és önhitt szépségében átsétált az időn Berény Róbert Csendéletéből Károlyi Ernő Harisnyát húzó nő című képére. De ő csak egy mellékszereplő a Városmajor utcai Hegyvidék Galériában bemutatott festményeken, amelyek többségén gyönyörű nők láthatók ruhában, fürdőruhában vagy épp ruhátlanul.
„Mindenki számára meglepetés ez a kiállítás – kezdte köszöntőjét a megnyitón Feledy Balázs művészeti szakíró. – Ernő bácsi kilencvenhárom éves lesz néhány nap múlva, ezeket a képeket az elmúlt években alkotta. Hihetetlen az a munkakedv, ami őt űzi, hajtja, ráadásul különböző technikákkal dolgozik, olajjal, pasztellel egyaránt. Az itt látott festményeiről mesterei közül leginkább Berény Róbertre asszociálhatunk. Emellett képein nemegyszer egészen különös mediterrán vonzalom villódzik.”
Ernő bácsi, azaz Károlyi Ernő 1923. április 17-én született, 1937 és 1941 között a Fővárosi Iparrajziskola bútortervezői szakosztályán tanult, egyik tanára Dudás Jenő volt. Beck András szabadiskolájában 1945-ben Kmetty János tanította, majd 1946-ban részt vett a Vilt Tibor által vezetett budafoki művésztelep munkájában. A Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait 1946 és 1951 között, mestere volt Berény Róbert, Pór Bertalan, Barcsay Jenő és Szőnyi István is. 1959-től általános iskolai rajztanárként, 1974-től 1983-ig a Kirakatrendező Iskola tanáraként dolgozott.
Korai alkotói korszakában posztimpresszionista tájakat, csendéleteket és életképeket festett, majd az 1960-as években, Picasso, Braque és Delanuney művészetének tanulságait kamatoztatva, a festői elvonatkoztatás felé fordult. Az európai országokban, elsősorban a mediterrán tájakon 1962-től napjainkig tett utazásainak élményeit és emlékeit posztimpresszionista felfogású, olajjal készített táj- és városképsorozatokban örökítette meg, ezekből számos kiállítást rendezett. 1952-től 1998-ig Budapesten, 1998 és 2002 között Budakeszin dolgozott. 2002-ben Rákoskerten rendezte be műtermét.
Berény Róbert (1887–1953), akinek szelleme áthatja a tárlatot, 1918-ban épp a Városmajor utcában nyitott festőiskolát. Párizsban a Julian Akadémia növendéke volt, Matisse és Cézanne művészetének hatása alá került. Hazatérése után, 1909-ben tagja lett a Nyolcak avantgárd csoportnak. Publikált a Nyugatban, a többi között egy tanulmányt a festői közlésről. A Tanácsköztársaság után Németországba emigrált, 1926-ig Berlinben élt. Az 1930-as években stílusa közeledett a nagybányai művésztelepi tradíciókhoz. 1948-tól 1952-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt.
Feledy Balázs Károlyi festői kvalitásai mellett még valamire felhívta a figyelmet az új kiállítás megnyitóján: „Az akt a figurafestészet központi témájává vált a szekularizáció óta Európában, de figyeljük meg Károlyi Ernő képein a figurák és a színek összhangját, ezeket az erős, tiszta mediterrán színeket, a beállítások sokféleségét, a háttér sokszor absztrakt, önálló látomását is!”

Balajthy Anna

 

Károlyi Ernő festőművész Hommage á Berény Róbert című kiállítása április 28-ig tekinthető meg (hétfőtől péntekig 10.00–18.00 óráig). Cím: Hegyvidék Galéria, XII., Városmajor utca 16.