A helyi sajtó 1945-ig

A kiegyezés utáni gazdasági-társadalmi változásokkal párhuzamosan a hazai sajtó is átalakult. A 19. század végére az országos érdeklődésre számot tartó témákkal foglalkozó újságok, közéleti, művészeti folyóiratok mellett egyre inkább megfogalmazódott az igény a helyi, egy-egy városrész kérdéseit körbejáró lapok iránt. A jelenlegi XII. kerület területén számtalan író, költő, képzőművész, politikus, üzletember élt, ők kifejezetten óhajtották a lokális társadalmat érintő újságok létrejöttét.A századforduló táján több esetben is akadtak próbálkozások magyar nyelvű, közéleti, kulturális helyi lap beindítására, de ezek nem jártak sikerrel, egy évfolyamnál tovább nemigen jutottak. Ilyen volt a Budai Hírlap 1892-ben, az első, a hegyvidéket is érintő lap, a Budai Lapok 1900-ban, vagy később a Budai Hegyvidék.
Több lapindítási kezdeményezés politikai pártoktól eredt, ám olyanok is voltak, amik mögött helyi társadalmi szervezetek álltak. Ilyen egyebek mellett a Svábhegyi Értesítő 1911-ből, vagy a Svábhegy újság 1922-ből.
A budai – és köztük a Hegyvidéket érintő – lapok nagy közérdeklődésre tartottak számot. Kiemelt figyelmet szenteltek a helyi kezdeményezéseknek, híreknek, helytörténeti és művelődéstörténeti írásoknak; tele voltak a társasági és üzleti élet felhívásaival, hirdetéseivel. Ezek közt érdemel említést a 20. század elején többéves működést megérő, Fischer-féle Budai Hírlap, vagy az 1930-as évek végén a Budai Krónika.Az 1892-ben útjára induló Buda és Vidéke olyan ismert hírességeket jegyzett szerzői között, mint Jókai Mór író, Eperjessy István, a Zugliget ismert krónikása vagy Thirring Gusztáv statisztikus. Szórakoztató melléklapja, A Magyar 1900-ban jelent meg először. A Buda és Vidéke az 1900-as évek elejétől mindinkább politikai lappá vált, ami megosztotta olvasóközönségét, így aztán hamarosan meg is szűnt.A leghosszabb életű újság az 1913 és 1938 között megjelenő Budai Napló volt. Neves lokálpatrióta szerkesztője, Virág Béla a Maros utca 23.-ban alapította meg a közkedvelt lapot, amiben sok saját, lírai hangvételű, a kerület szépségeit bemutató írást, hosszas taglaló értekezést is közölt Buda jövőjéről, fejlődéséről.

b.