Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Mit_kell_tudni_a_koleszterinrol

Mit kell tudni a koleszterinről?

A koleszterinről esett szó az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem novemberi előadásában. Dr. Török Katalin belgyógyász, háziorvos számos tévhitet oszlatott el, valamint hasznos tanácsokat adott a MOM Kulturális Központ kupolatermét megtöltő érdeklődőknek.

A szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kiváltó oka a magas koleszterinszint, ami ugyanakkor megfelelő életmóddal, valamint gyógyszeres kezeléssel csökkenthető – hangzott el az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásában. Dr. Török Katalin belgyógyász, háziorvos elmondta, hogy a koleszterin valójában zsiradék, egy olyan szteránvázas vegyület, ami számos emberi hormon alapanyaga. Koleszterinből szintetizálódnak például a nemi hormonok, a stresszhormonok, azaz a glükokortikoidok, valamint a vese vízvisszatartó képességét befolyásoló mineralokortikoidok és a D-vitamin.
A magas koleszterinszint visszafordítatlan károsodást okoz az érfalakban, növeli a vér viszkozitását, így a véráramlás sebessége csökken az ereken belül. A zsiradék kisodródik az érpálya szélére, és irritálja az érfalat burkoló sejteket. Azok védekezésképpen elkezdik bekebelezni a fölös zsiradékot, átalakulnak zsíros habos sejtekké, közben egyenetlenül megvastagszik a belső érfal, kialakulnak a puha plakkok. Amikor az érfalban lévő sejtek „halálra eszik” magukat, és elpusztulnak, gyulladásos reakció indul meg: a plakkban kalcium rakódik le, majd létrejön a kemény plakk.
Ezek a plakkok egyenetlenül szűkítik az érfal belső keresztmetszetét, a lument, így a szűkület mögötti területre kevesebb vér jut el adott idő alatt. Ennek azért van jelentősége, mert a plakk okozta érfali szűkület mögötti terület szűkölködni fog oxigénben és cukorban, aminek következtében károsodik a sejtek és a szövetek működése. Ez látási zavarokban, szédülésben, fülzúgásban nyilvánulhat meg, súlyosabb esetben anginás fájdalmakat, szívritmuszavart, vesepanaszokat, az alsó végtagokban pedig görcsös izomfájdalmat okozhat.
Az érelmeszesedés, amennyiben a magas koleszterinszint és az egyéb kockázati tényezők változatlanul fennállnak, folyamatosan progrediál, azaz romlik. Ennek oka, hogy az érfali plakk jelenléte a vér sejtjei közül először a vérlemezkék lerakódását váltja ki, majd vörösvérsejtek is rárakódnak a koleszterin alapú plakkra, végül a véráramlás teljesen megállhat.
A szűkület magasságában megalvad a vér az érben, majd létrejön a trombózis. Az elzáródott, betrombotizált ér által ellátott szerv egy bizonyos részébe nem jut oxigén és cukor, így ez a szervrész elhal. Az agyi infarktus okozza a stroke-ot, a szívizom infarktusa a szívizomzat egy részének működési kiesését, míg a láb ereinek elzáródása az üszkösödést.

Az előadó fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az érelmeszesedés kockázati tényezői közé tartozik a növekvő életkor, a magas vérnyomás, a megemelkedett koleszterinszint, a túlsúly, a dohányzás, valamint a mozgásszegény életmód, ezért érdemes rendszeresen ellenőriztetni a koleszterinszintünket. Statisztikai adatok szerint 5,2 mmol/l feletti vérkoncentráció esetén kezd emelkedni a kockázat.
Lényeges, hogy kellő figyelmet fordítsunk a koleszterinszint csökkentésére. Minél kevesebb állati eredetű zsiradékot fogyasszunk, és kerüljük a koleszterinben gazdag zsír, tepertő, szalonna, kolbászok, szalámik, vörös húsok, 2,8%-os tej, zsíros sajtok, vaj, tejföl, tejszín, tojás stb. fogyasztását.
Nem tartalmaznak koleszterint a növényi eredetű ételek, az olajos magvak, a kókuszzsír, a margarin, de ügyeljünk arra, hogy ezek hizlalnak. Fogyasszunk minél több természetes rostot, hiszen ezek megkötik a béltartalomban lévő koleszterin egy részét, így az nem tud visszaszívódni.
Bizonyos esetekben elengedhetetlen a koleszterincsökkentő gyógyszeres kezelés. Ettől sok beteg tart, a gyógyszernek ugyanis mellékhatásai lehetnek, megemelheti egyes májenzimek szintjét, ám ez rendszeres laborellenőrzés mellett kiszűrhető.
„Sokan azt hiszik, hogy csak beteg ember szed gyógyszert, de a koleszterincsökkentő kezelés nem gyógyítás, hanem megelőzés a jó keringési állapot fenntartásának érdekében” – nyomatékosította dr. Török Katalin. Arra is emlékeztette a Kulturális Szalonban összegyűlt érdeklődőket, hogy a megelőző kezelés a megfelelő testi és szellemi állapotban eltöltött időskor egyik feltétele. Sohasem késő életmódot, szemléletet váltani! A szív- és érrendszeri betegségek kockázata bármikor sikerrel mérsékelhető a magas vérnyomás, a megemelkedett koleszterinszint és a túlsúly csökkentésével, a dohányzás mellőzésével, valamint a mindennapi mozgás segítségével.

-os