Sokkal_nagyobb_a_gyalogosforgalom_mint_eddig_gondoltak1

Sokkal nagyobb a gyalogosforgalom, mint eddig gondolták

A Böszörményi úti üzletek közül kevés tud igazán jelentős forgalmat bonyolítani, holott a nemrégiben lezajló felmérések eredményei azt mutatják, egy-egy szakaszon akár három-négyezer gyalogos is elhalad naponta. Az önkormányzat megbízásából elvégzett forgalomszámlálás tanulságairól, valamint a készülő kereskedelemfejlesztési program irányelveiről Pokorni Zoltán polgármester és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont szakértői beszélgettek az üzlettulajdonosokkal és a bérlőkkel.

A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont szervezésében két alkalommal hívták találkozóra a Böszörményi úti üzletek tulajdonosait és bérlőit a MOM Kulturális Központba. Mindkét összejövetelt Pokorni Zoltán polgármester vezette fel, aki arról beszélt: az egykori I. kerületből 1930-ban kivált XII. kerületben nem alakult ki igazi központ, de „létrejöttek sűrűsödések” a Királyhágó tér és a Böszörményi út környékén, valamint az utóbbi időben az egykori MOM gyár területén és annak környezetében.
„Egyedül a Böszörményi útnak van esélye arra, hogy jó fejlesztéssel egyfajta kisvárosi központtá váljon, mert kellően széles, az épületek földszintjén pedig számos üzlethelyiség található” – mondta a polgármester. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem egy autóforgalom nélküli sétálóutcát szeretne létrehozni, hanem olyan forgalomcsillapított főutcát, ahová érdemes eljönni, mert sétára csábít a kellemes környezet és a vonzó üzletek révén.
Ezt szolgálná az előkészítés alatt álló, komplex fejlesztési program: a főváros tervezi a villamospálya korszerűsítését, valamint a járdák szélesítését, amelyekkel a megállók is egybeépülnének. A Hegyvidéki Önkormányzat a fővárosi fejlesztéshez kapcsolódva a továbbra is társasházi tulajdonban maradó előkerteket tenné rendbe, amennyiben a lakóközösségek hozzájárulnak ehhez.
„A társasházak jelentős része támogatta elképzeléseinket” – foglalta össze az elmúlt hónapok egyeztetéseinek eredményeit Pokorni Zoltán. Mint elmondta, a Hollósy Simon utca és a Királyhágó tér között az előkerteket mindkét oldalon a jelenlegi zöld sávval vonnák össze, így ezen a szakaszon egységes, széles járdák jönnének létre az épületek előtt, ezzel együtt az érintett üzletek megközelítése is könnyebbé válna. A Böszörményi út többi részén található előkert helye nem változna, de azok felújítására is lehet majd támogatást igényelni.
A kerület és a főváros olyan közös pályázat kiírását tervezi, amiben a két önkormányzat összesen 75%-os arányú – utólagos finanszírozású és vissza nem térítendő – támogatásban részesítené a Böszörményi úti homlokzatok és üzletportálok felújítását, így a magántulajdonosoknak mindössze 25%-os önrészt kellene biztosítaniuk az értéknövelő beruházásokhoz. Azok a társasházak, amelyek a saját tulajdonukban lévő előkertek BKK-terv szerinti átépítésére vonatkozóan korábban együttműködési megállapodást kötöttek az önkormányzattal, annak megvalósítására 100%-os támogatást kaphatnak.
Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezetője arról tájékoztatta a Böszörményi úti kereskedőket, hogy az elmúlt hetekben három vizsgálatot végeztek el a környék kereskedelemfejlesztési programjának elkészítéséhez. Helyszíni felméréssel az utcahasználat módját és intenzitását elemezték, interjúkat készítettek több mint ötven üzlettulajdonossal és bérlővel, majd mintegy ötszáz környékbeli háztartást személyesen felkerestek, hogy megismerjék az itt élők vásárlói szokásait, továbbá a Böszörményi út kereskedelmi kínálatáról alkotott véleményét.
Bár ez utóbbi vizsgálat kiértékelése még zajlik, már az első két kutatás eredményei alapján is érdekes összefüggéseket tártak fel a szakértők. Míg a kereskedők beszámolói alapján vásárlóik több mint felét a 60 év felettiek képviselik, addig a gyalogosszámlálók ennél jóval alacsonyabb, egyharmados arányban regisztráltak időseket az utcán. Ebből a szakember szerint levonható az a következtetés, hogy az üzletek többsége nem elég vonzó a fiatalabbak számára, akiknek aránya nagyjából az ezredforduló óta növekszik a környéken.
„A várakozásainkat messze felülmúlóan használják a gyalogosok a Böszörményi utat” – emelte ki a forgalomszámlálási adatok kapcsán Kocsis János Balázs egyetemi docens, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont alelnöke. A városszociológus szólt arról, hogy október közepén egy keddi, egy csütörtöki és egy szombati napon, reggel 7 és este 8 óra között vizsgálták a gyalogosforgalmat két helyszínen. Azt állapították meg, hogy a legforgalmasabb, csütörtöki napon 4200-an, valamint 3700-an haladtak el a Tik-Tak presszó, valamint az OTP-bankfiók előtti szakaszon, ugyanakkor a legkevésbé zsúfolt szombaton is 3100 és 2100 volt a gyalogosok száma ugyanott. Ezzel együtt a szombat fontos nap a kereskedők szempontjából, hiszen a járókelők olyankor tértek be a legnagyobb arányban – több mint 40%-nyian – az üzletekbe.Sokkal_nagyobb_a_gyalogosforgalom_mint_eddig_gondoltak2A boltok tulajdonosai és bérlői a legtöbb kérdést, észrevételt a parkolással kapcsolatban fogalmazták meg. Volt, aki „halszálkás” parkolók kialakítását javasolta a várakozásra alkalmas helyek bővítése érdekében, mások azt ajánlották, hogy rövid, például fél órás időtartamra tegyék ingyenessé a parkolást az utcában.
Pokorni Zoltán polgármester válaszából kiderült, megvizsgálták a halszálka elrendezésű parkolás lehetőségét, ennek megvalósítását azonban nem támogatta a főváros, mert nem lenne meg az előírt szélességű biztonsági sáv a villamospálya mellett. Hozzátette, több parkolóhelyet a sűrű beépítettség miatt nem tudnak biztosítani, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpontot azonban felkérik, hogy a külföldi példákat is áttekintve adjanak javaslatokat, miképpen lehetne elősegíteni a „pörgést”, azaz a járművek gyorsabb cserélődését az üzleteket is kiszolgáló parkolóhelyeken.
A kereskedők egy része arra volt kíváncsi, hogyan alakíthatják át portáljaikat, s ehhez majd milyen módon vehetnek igénybe támogatást. Hapszné Tarcsafalvi Eszter főépítész elmondta, hogy az önkormányzat ingyenesen a tulajdonosok rendelkezésére bocsát egy arculati tervet, aminek a megvalósítása esetén a jövőre kiírandó pályázat keretében 75%-os támogatást biztosítanának a kivitelezéshez.

sz.

 

A kereskedőkkel folytatott műhelybeszélgetések és az előzetes helyzetképfelmérés eredményeit egy közös fórumon foglalják össze, erről következő lapszámunkban olvashatnak.