Szaznegyven_eve_jott_letre_a_MOM1

Száznegyven éve jött létre a MOM

A Magyar Optikai Művek alapításának 140 éves évfordulója alkalmából a MOM Emlékalapítvány szervezésében emléktáblát avattak a MOM Parkban, a Süss Nándor sétányon, közel az „Íjazó” szobrához. A Hegyvidéki Önkormányzat nevében Gilicze Zoltán irodavezető, az emlékalapítvány képviseletében Sörös Antal, a kuratórium elnöke mondott rövid beszédet. Az ünneplés a MOM Kulturális Központ kupolatermében egész napos szakmai konferenciával folytatódott.
A Kolozsvári Egyetem 1876-ban hívta meg a Marburgi Egyetemről Süss Nándort a műszergyártás és műszerészképzés beindítására. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1884-ben Budapestre rendelte őt, és egy mechanikai tanműhely felállításával bízta meg.
Az állami segélyezés megszűntével Süss 1900-tól magánvállalatként működtette tovább a műhelyt, s arra törekedett, hogy gyárát a Zeiss jénai optikai intézetéhez hasonló módon szervezze meg, úgy, hogy minden dolgozó tehetsége és érdemei szerint részesüljön a tiszta nyereségből. Állandó megrendelője volt Eötvös Loránd, a torziós inga feltalálója, aki a kísérleteihez szükséges műszereket Süssnél rendelte meg. Világhírű ingáját is itt készítették el 1898-ban.
Az 1896-os millenniumi kiállításon a Süss-féle katalógus 200 geodéziai, erdészeti, bányászati, tengerészeti és csillagászati módszert, 48 fizikaoktatási műszert és több mint 200 iskolai oktatási berendezést tartalmazott. Az 1900-as, párizsi világkiállításon Bodola Lajos aranyérmet nyert a szintezőműszerével.
A konferencián Gilicze Zoltán több korszakot is kiemelt a gyár életéből: előbb az 1887-től 1920-ig tartó Süss-félét, majd Preisinger Frigyes irányítását 1920-tól 1945-ig. Erre az időre esik a légvédelmi tüzérségi óragyújtó szerkezet gyártása, amelynek licencét az üzem 1936-ban megvásárolta. A vezérigazgató által kiírt pályázaton nyert Haich Erzsébet a „Csillagnyilazó” szobrával, ami az F-épület tornyát díszítette. Az alkotás az ott folyó munkát, az óragyújtó gyártását, az égre törő védelmet jelképezte, ám 1949 után megsemmisítették.
A harmadik sikeres korszak Posch Gyula vezérigazgató idejére esett, 1956-tól 1983-ig. A brüsszeli világkiállításon 1958-ban három műszer és felszerelés nyert aranyérmet. A MOM az 1960-as évekre Európa harmadik legnagyobb geodéziai műszergyártó cége lett.
A gyárat 1998-ban jogutód nélkül felszámolták. A Csörsz utcai telephelyet 1996 nyarán kiürítették, az épületeket elbontották. Területén bevásárlóközpont, lakópark és irodaházak épültek. A MOM Park sétányán 2009-ben avatták fel Haich Erzsébet műalkotásának másolatát, Kampfl József bronzszobrát, az Íjászt.Szaznegyven_eve_jott_letre_a_MOM2„A MOM a Hegyvidéken továbbra is márkanév. A MOM Kulturális Központ, a MOM Sport elismert minőséget képvisel a fővárosban, a MOM Park sétánya emlékekkel teli találkozóhely” – zárta szavait Gilicze Zoltán.
Sörös Antal beszélgetésünk során elmondta, hogy az alapítvány nemcsak tárgyi emlékeket őriz, hanem évente rendezett nosztalgiaestekkel igyekszik egyben tartani az egykori kiváló munkahelyi közösség tagjait. „A hozzánk forduló fiataloknak segítséget nyújtunk diplomamunkájuk elkészítéséhez – tette hozzá. – Célunk a MOM nevének fenntartása a tudomány világában is. Megállapodást kötöttünk az Optikai Akusztikai Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesülettel, közösen szerveztük meg ezt a szakmai konferenciát is.”

Balajthy Anna