Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Az_Uti_Madonna-kapolna_tortenete

Az Úti Madonna-kápolna története

A gyermekvasút Széchenyi-hegyi állomásától negyedórányi sétára, a Farkasvölgyben található az Úti Madonna-kápolna. Ennek története az 1880-as évek elejére nyúlik vissza, akkor építtette Berger János evangélikus* pap, egyetemi rektor, akinek a közelben állt a villája (az épület egy része a mai napig látható a Tearózsa utca 9-es szám alatt, bár már nem az eredeti fényében).
Az Úti Madonna-kápolnát 1883-ban említik először források, az 1900-ban megjelenő, Thirring Gusztáv-féle turistakalauz pedig részletesen is foglalkozik vele, és a Farkasvölgy legszebb részeként mutatja be. Évtizedekkel később a közeli Angolkisasszonyok zárdájához (ma: Rendőrtiszti Főiskola) tartozott a terület. Ott lakott Koszter atya (Kosztersitz József), aki egy ideig a zárda lelkésze volt. A hegyháton lévő zárda és a völgyben húzódó kápolna között fallal megtámasztott, padokkal szegélyezett szerpentinsétány vezetett – ezt „meditációs útnak” nevezték.
Wahl Oszkár lovag 1917-ben vásárolta meg a birtokot a kápolnával együtt, de nem fordított rá elég figyelmet, a kis épület igen elhanyagolt állapotba került. A lovag örökösei 1940-ben a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknek adták el, aztán 1952-ben ezt is államosították.
Az 1949-ben újraszentelt kápolnában minden karácsony éjjelén misét celebráltak. Ekkor már az eredeti helyett egy valamivel alacsonyabb torony díszítette az épületet. Az eredeti, magas tornyot még a háború alatt szovjet katonák ledöntötték és elvitték.
Érdekes és hányatott sors jutott a Berger-villának is, ahová az államosítást követően egy kegyvesztett párttitkár költözött be. Ő egyetlen esztendő leforgása alatt több kárt tett az épületben, mint az időjárás és a világháború összességében. Az ablakokat, ajtókat, a hajópadlót eltüzelte, az öntöttvas csigalépcsőt eladta fémhulladéknak.
A későbbi lakót, Varró Csabát, a MOM dolgozóját az ’56-os szabadságharcban való részvételéért először halálra, majd a döntést megváltoztatva életfogytiglani börtönre ítélték. A halálos ítélet hallatán édesanyja megfogadta, hogy ha fia élve hazakerül, akkor ő élete végéig gondozza majd az Úti Madonna-kápolnát. Hosszú éveken át díszítette virággal az épületet és ápolta a környezetét. Imái meghallgatásra találtak: 1963-ban hazatérhetett a fia.
A következő évtizedekben azonban hiába óvták a kápolnát, az 1990-es esztendők végére az egykori épületnek csak kis torzója maradt. A XII. kerület helytörténetének kutatója, a Svábhegyi Egyesület elnöke, a 2007-ben elhunyt Berczik Árpádné hívta fel a figyelmet az erdőben megbúvó, pusztuló értékre, és a Bácsy Zsolt vezette Farkasvölgyi Egyesülettel karöltve kezdtek neki az újjáépítésnek.
A rekonstrukció Madarassy Walter szobrász-restaurátor irányításával, társadalmi összefogással, önkormányzati támogatással valósult meg 1998-ban. Az újraszentelés október 3-án zajlott Szederkényi Károly katolikus pap és Gyülvészi Irma református lelkész közreműködésével, azóta ismét szabadon látogatható az épület. Az 1998-as, újbóli felavatás emlékére a Farkasvölgyi Egyesület minden év októberének első szombatján hálaadó misét szervez a kápolnában.

BA

*római katolikus (2022-es javítás)