Emlektabla_az_epiteszeknek

Emléktábla az építészeknek

Három kiváló építész nevét őrzi emléktábla mostantól a Városmajorban. Kallina Mórra, Árkay Aladárra és Árkay Bertalanra egykori lakóházuknál, a Városmajor utca 54. előtt emlékeztek mások mellett az Árkay család leszármazottai és a Hegyvidéki Önkormányzat képviselői.

Kallina Mór (1844–1913) Morvaországban született, Prágában, a német műegyetemen tanulta az építészetet, majd a bécsi akadémián folytatta tanulmányait. Bécsben Otto Wagner építész irodájában dolgozott, 1870-ben került Budapestre. Az új Országházra kiírt pályázaton Otto Wagnerrel közösen indult, és a három első díj egyikét nyerték el.
Árkay Aladár (1868–1932) családja Erdélyből érkezett, ő 1869-ben költözött Pest-Budára. A műegyetem elvégzése után Hauszmann Alajosnál gyakornokoskodott. Később apósával, Kallina Mórral társult. Az eklektikából indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek. Első jelentős épülete az Andrássy út–Hősök tere sarkán álló Babocsay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség székhelye, az 1956-os forradalom után onnan csalogatták ki az oroszok hamis ígérettel Nagy Imrét), leghíresebb munkája pedig a Fasori református templom terve. Építészete mégis elsősorban a Hegyvidékhez kötődik.
A XII. kerületben két templomot tervezett. A városmajori kis templom erdélyi, kalotaszegi motívumokat hordoz magán. 1932-ben bekövetkező haláláig dolgozott a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom tervein, ezeket fia, Árkay Bertalan (1901–1971) fejezte be. Az épület üvegablakai Árkay Bertalan első felesége, Sztehlo Lili üvegfestő munkásságát dicsérik. A plébániát 1933-ban szentelték fel.
Árkay Bertalan apjával közösen tervezte az 1928-tól közadakozásból épülő mohácsi Fogadalmi templomot is, emellett a két világháború közti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott családiház-tervező építésze volt. Festőművészként is sikert aratott, 1961-ben festményeivel második díjat nyert a párizsi Salon des Beaux-Arts kiállításán.
A három építész nevét mostantól emléktábla örökíti meg egykori lakóházuk, a Városmajor utca 54-es számú épület falán. A villa 1896-ban épült Kallina Mór és Árkay Aladár tervei szerint, s a család ötödik generációja lakja ma is. Mesterségük, az építészet apáról fiúra hagyományozódik körükben.
A táblaavatón Fonti Krisztina alpolgármester méltatta őket: „Kallina Mór a fővárosban számos bérpalotát és középületet tervezett, köztük a Honvédelmi Minisztérium budai palotáját és a Dísz téren a honvéd főparancsnokság épületét. Árkay Aladárral együtt nyerték meg a budai Vigadóra kiírt pályázatot, és valósították meg a terveket. Árkay Aladár építészetére a historizmussal való szakítása után a szecesszió volt nagy hatással, ennek nyomait láthatjuk a Vigadó belső díszítésében is. 1910 és 1913 között készültek el Árkay tervei alapján a kissvábhegyi ügyészek és bírák villái, közel negyven épület, a magyar szecesszió szemet gyönyörködtető gyöngyszemei. Méltó emléket kívántunk állítani a három kiváló építőművésznek, hogy a jelen és jövő generációi is felidézhessék munkásságukat, mellyel nemzetünk kultúráját gazdagították.”
Dr. Aczél Péter építész, Kallina Mór ükunokája Árkay Aladár jelen lévő unokáit köszöntötte, majd felidézte, hogy Kallina Mór Árkay Aladárral együtt valósította meg a Szent Gellért-emlékművet a Gellért-hegy oldalában. Megemlítette, hogy Árkay Aladár tervei alapján készült a Győr-gyárvárosi római katolikus templom, az ország első vasbeton szerkezetű temploma, s e munkájáért az építész 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. Aczél Péter apró szakmai titkokat is elárult: például arról, hogy a Jézus Szíve-templom harangtornya azért áll külön, mert az alatta futó Ördög-árokra nem lehetett alapozni.

Balajthy Anna