Az_eltunt_idok_nyomaban_-_Karczag_villa

„Az eltűnt idő nyomában”: Karczag-villa

Az idő örök jelenléte és pusztító hatása, vele szemben pedig az emlékezés megtartó ereje – Proust halhatatlan művére utalva – épített örökségünkben is jelen van. Sorozatunkban felkutatjuk az elhanyagolt, pusztuló, jobb sorsra érdemes hegyvidéki villákat, s felidézzük történetüket.

Az Istenszeme fogadó után folytassuk sétánkat ezúttal a Diana utcában! A 17/a számú, elhanyagolt telken a hajdani Karczag-villa lehangoló látványa tárul elénk. Az országosan védett klasszicista műemlék épület nagymértékben tönkrement. Már alig van rajta vakolat, az ablakok, ajtók eltűntek, vagy be vannak deszkázva, a tetőfedés hiányos, a feljárati előlépcső beszakadt. A belső még romosabb képet mutat. A csatlakozó későbbi toldaléképület és az eredeti melléképület az összedőlés állapotában van.
A villa 2004-ig a magyar állam tulajdonában állt, később egy kft., majd egy magánszemély birtokába került. Hosszú éveken keresztül hajléktalanok lakták, súlyos pusztításokat okozva, kifosztották, a burkolatokat felszedték, a faanyagokat eltüzelték. Pedig az 1844-ben készült főépület és parkja fénykorában kiemelkedő értéket képviselt a Hegyvidéken.
Bár keletkezésére eredeti írásos vagy tervi anyag eddig nem került elő, stíluskritikai alapon Hild József (1789–1867) művének tekinthetjük. Az épület portikuszának kialakítása jellegzetes rokonságot mutat Hild Budakeszi út 38. szám alatti saját villájának bejáratával.
A főhomlokzat középső részét hangsúlyosan kiugró portikusz emeli ki, négy korintuszi oszlop tartja a háromszögű pártázatos timpanont. A bejárathoz magas előlépcsősor vezet. A portikusz oszlopai és lizénái az athéni Szelek Tornya oszlopfőinek kialakítását követik.
A tornáchoz két oldalon alacsonyabb oldalszárnyak csatakoznak, középen egy-egy ablakkal, a sarkokon átforduló dór lizénákkal szegélyezve, az oldalhomlokzat háromszögű timpanonnal zárul. A portikusz hátsó falán pillérekkel tagolt hármas bejárati ajtó vezet a középső térbe. A belső kialakítás egyszerű lehetett.
Az építmény hajdan a Karczag család nyaralója volt. 1906-ban Herz Ármin tulajdonába került, aki a hátsó oldalhoz Wellisch Arnold ácsmesterrel faszerkezetű, faragott verandát építtetett. Ekkor Ray Dezső tervet készített a villa bővítésére, ez azonban nem valósult meg.
1913-ban Löllbach Kálmán építőmester terve szerint a hátsó homlokzathoz nem szerencsésen csatlakozó toldalékot építettek. Ekkor vakolhatták át a homlokzatot dörzsölt vakolattal. 1956–60-ban Lipták Irén terve alapján restaurálták, sajnos ennek napjainkban nyoma sem maradt.
A közelmúltban gazdát cserélt az ingatlan. Jó hír, hogy az új tulajdonosnak szándékában áll a helyreállítás, reméljük, a klasszicista villa és a melléképület a parkkal együtt, méltó módon hasznosítva, visszanyeri hajdani fényét. Ezt tervezője, Hild József, aki korának meghatározó építésze volt, igazán megérdemelné.
Hild nevéhez további klasszicista villák fűződnek a Hűvösvölgyben: a már említett Hild-villa mellett a Csendilla (Budakeszi út 73.) is. Az ő klasszicista stílusban fogant építőtevékenysége nagymértékben hozzájárult Pest-Buda arculatának kialakításához a 19. század első felében. Az életművét meghatározó egyházi épületek az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi és a kunhegyesi református templom. Az ő tervei szerint kezdték el építeni a budapesti Szent István-bazilikát (később Ybl Miklós átalakította). Az 1838-as pesti árvizet követően a tervei alapján állították helyre a Kálvin téri templom előcsarnokát. A Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát is ő tervezte. Budapesten lépten-nyomon találkozhatunk Hild-bérházakkal, ilyen például a Belvárosban a Gross- (József nádor tér 1.), a Károlyi–Trattner- (Petőfi Sándor utca 3.), a Derra- és a Marczibányi-ház (Október 6. utca).
„Hild József, aki soha, még amikor az ország legfoglalkoztatottabb építésze volt, sem vitt un. nagy házat… Hírét, tekintélyét nem gyümölcsöztette, mint ahogy sokan tették, akik érdemekben meg sem közelítették őt, s így a szétfoszló érdeklődésű közvélemény mind kevésbé tartotta számon.”
(Rados Jenő: Hild József életműve.) Mi, hegyvidékiek, tisztelettel őrizzük meg emlékét.

Beöthy Mária építész

 

(Forrás: Magyarország műemléki topográfiája, II. kötet; wikipedia.org.)