Hegyvideki_Olvasokonyv

A Hegyvidék helytörténeti irodalma - Hegyvidéki Olvasókönyv

A Hegyvidéki Önkormányzat a magyar millennium közeledtével, az 1990-es évek végén határozta el, hogy olyan hiánypótló helytörténeti könyvet ad a kerületi polgárok kezébe, ami a 18. századtól egészen az 1970-es évekig bemutatja a városrész múltját. A Hegyvidéki Olvasókönyv nem átfogó helytörténeti monográfiaként dolgozza fel a kerület történetét, inkább csak az érdekesebb fejezeteket emeli ki és villantja fel.
A különböző témák mindegyike két-három oldalon jelenik meg a kiadványban, valamennyihez tartozik néhány korabeli illusztráció, egy rövid leírás az adott eseményről, továbbá egy hosszabb forrásközlés (újságcikkekből vett idézet, hivatalos levél szövege, bírósági jegyzőkönyvekből kiemelt szemelvény). Fontos értéke tehát a kötetnek, hogy nem egy napjainkban élő szerző által közzétett szövegből ismerhetjük meg a Hegyvidék krónikáját, hanem első kézből, az adott korban keletkező dokumentumok segítségével.
A szerkesztőnek, Szatucsek Zoltán levéltárosnak és a lektornak, Gonda Attilának köszönhetően az ötvennégy különböző téma mindegyike lebilincselően érdekes. A kerület területének benépesülésétől (a Krisztinaváros első házaitól) a tanácsrendszer idejéig eljutva minden korból kiragadták az igazán jelentős és meghatározó eseményeket.
A Vasárnapi Újság 1876. évi 23. számából kiemelt idézet például a Disznófő vendéglő meglehetősen borsos áraival szembesíti az olvasót. A korabeli újságíró szerint ezek elérik a neves párizsi vendéglátóhelyek díjszabásait, s megjegyzi, hogy ha Széll Kálmán miniszter úr elvetődne egyszer a Zugligetbe, és tapasztalná, hogy milyen összegek cserélnek gazdát egy-egy ebéd során, biztosan elgondolkodna egy új adónemen.
A Hegyvidéki Olvasókönyv kronologikus összeállítását lapozgatva 1923-nál elolvashatjuk gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter szózatának részletét, amelyet a svábhegyi csillagvizsgálóval kapcsolatban tett közzé egy csillagászati almanach oldalain. A tanácsrendszer korszakához érve szó esik a gyermekvasútról, a helyi üzemek államosításáról, valamint egy szigorúan titkosnak minősített dokumentumról 1966-ból, amely a hegyvidéki húsvéti körmenetekről tájékoztatja a kerületi tanács elnökét.
Ki kell emelni az illusztrációkat is: minden témához olyan forrásértékű dokumentumokat talált a szerkesztő, amik egyedülállóvá teszik a kötetet. A korabeli fotók és képeslapok mellett térképek, hirdetmények, részvények, festmények teszik teljessé az időutazást.
A Hegyvidéki Olvasókönyv használhatóságát tovább növeli, hogy a végén bibliográfia, valamint név- és tárgymutató szerepel. A Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatala által 2000-ben megjelentetett könyv kemény és puha borítós változatban is elkészült, azonban ma már mindkettő nehezen beszerezhető, csak könyvtárakban, antikváriumokban találhatunk belőlük.

B. A.