Éljünk karbonszegényen!

„A kutatók részéről ma már egyetértés mutatkozik abban, hogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, és a légkör összetétele is változik” – mondta el a hegyvidéki Szalon Egyetem legutóbbi, a klímaváltozás mindnyájunkat érintő hatásaival foglalkozó programján Dobozi Eszter éghajlatvédelmi szakértő. Hozzátette: a szakemberek többsége szerint az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása, főként a fosszilis energiahordozók égetése a globális felmelegedés legfőbb hajtóereje.
Ha a kibocsátást sikerül mérsékelni, abban az esetben is a legóvatosabb becslések szerint legalább 1,5 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az évszázad végére. Magyarországon 1-2,5 fokkal nőhet az évi középhőmérséklet, ami hosszabb aszályos időszakokat és szélsőségesebb vízjárást idéz elő. Kedvezőtlen hatásként ér majd bennünket a belvizek, árvizek és a hőhullámok, erdőtüzek gyakoribbá válása, ezekkel együtt pedig a kritikus infrastruktúra károsodása és a fajgazdagság csökkenése. A szakértő szerint fontos közös feladatunk, hogy mérsékeljük az üvegházhatású gázokat – mindenekelőtt karbonszegény, azaz alacsony energiaigényű, a fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiákat hasznosító házak, települések létrehozásával, valamint az életmódunk átalakításával.
Kovács Lajos alpolgármester, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke arra hívta fel a Szalon Egyetem közönségének figyelmét, hogy a kibocsátáscsökkentés, valamint az alkalmazkodás akkor válhat eredményessé, ha a helyi közösségek megosztják egymással jó gyakorlataikat, és egységes szemlélet mentén fogalmaznak meg válaszokat a klímaváltozás kihívásaira. Ez utóbbi cél érdekében a Klímabarát Települések Szövetsége – ennek a Hegyvidék is tagja – egy nemzeti stratégia megalkotását szorgalmazza, amely irányadó lehet minden település számára.

d.