Édes az élet a Hegyvidék Desszerttel

„A desszert alakja formabontóan a kerület hegyeinek kontúrjára utal, és erre színvilága is ráerősít. A csokoládé a föld, a pisztácia a zöld növények, míg a tészta barnasága és roppanóssága a köveket és a kirándulóösvényeket idézi meg. A fehér Meringue a kerület, egyben a város legmagasabb pontját, az Erzsébet-kilátót szimbolizálja…” – olvasom a szakmai leírást, miközben nézem a kis, kövér, fekete galléros habcsókemberkét, zöld sapkáján fehér antenna, mint a régi micisapkákon. Erdei manó, nem vitás.

Nem messze tőle egy öreg, bölcs csokifatörzs, talán maga a Normafa, arrébb kucsmagombácskák, pisztácia- és csokiforgáccsal, amott a kerület stilizált hegyvonulata, mellettük barna muffinok nyomulnak, apró, tüskés karamellseprűcskékkel a fejükön, kicsit arrébb meg csokibombák szúrós karamellsisakban…

Szóval, ádáz a küzdelem a Hegyvidéki Önkormányzat és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete által kiírt cukrászversenyen, aminek a célja az volt, hogy elkészüljön a Hegyvidék Desszert, amely büszkén hirdetheti majd a kerület karakterét – mondja Szabó Krisztina, a Hegyvidéki Önkormányzat kommunikációs vezetője. A köszöntőjéből kiderül, kilenc cukrászat (ebből öt hegyvidéki) összesen tizennégy desszerttel nevezett be a versenyre. „Reméljük, ízleni fog az itt élőknek a nyertes süti, amelyet a Hegyvidéki Napokon mutatunk be, és reméljük, minél több hegyvidéki cukrászda árusítja majd” – teszi hozzá Szabó Krisztina.

Az ipartestület a hazai cukrászat csúcsképviselője, társelnöke Selmeczi László, ő mutatja be az illusztris zsűrit: az elnököt, Horváth Ferencet, az újpesti Horváth Cukrászda tulajdonosát, az ipartestület szakmai elnökét, a hírneves Auguszt dinasztia leszármazottját, Auguszt Józsefet a Fény utcából és Karl Zsoltot, aki Dunaharaszti cukrászhíressége. A zsűribe meghívták a fogyasztók képviselőit is, a Hegyvidék polgárait, a Facebookon több százan jelentkeztek, közülük sorsoltak ki két szerencsés előkóstolót. Amíg a zsűri munkához lát, Selmeczi László elmondja, hogy a „Magyarország tortája” akció milyen lavinát indított el, most már több nagyvárosnak van saját tortája, ám a kerületek közt a Hegyvidéki Önkormányzat kezdeményezése az úttörő.

Az ötletgazda Pokorni Zoltán polgármester volt, aki azzal a céllal indította útjára a pályázatot, hogy az itt élőknek, akik erősen kötődnek a kerülethez, és szeretik a Normafát, magukénak érzik a MOM Kulturális Központot, a MOM Sportot, a Városmajort és számos egyéb ikonikus hegyvidéki helyszínt vagy intézményt, legyen „saját” süteménye is, amire szintén büszkék lehetnek.

Mint egy rövid kérdezz-felelekből megtudom, a polgármester édesszájú, nagyon is. Felesége szenvedélyes háziasszony, kitűnő cukrász. „A cukrászda fontos dolog, a közösségi lét intim, kedvelt színhelye, ahol időt szánunk egymásra, hogy az otthonosságérzetünk erősödjön, amikor a sütik között válogatunk. Ezek fontos dolgok az életben, mint ahogy az is, hogy ismerjük meg a kerületet, tudjuk, kik laknak a szomszédságunkban. A hagyományok tisztelete, szeretete, megőrzése az otthonosságérzetünk záloga” – mondja Pokorni Zoltán.

Közben a zsűri megszemlélte a remekműveket, majd egy másik készletből meg is ízlelte. Emléklapot kapott a második helyezett Major Cukrászda, a harmadik helyen végző Dini Cukrászda és a többiek is, a Szamos Marcipán, a Cserpes Kiscuki, a budaörsi Suhajda Cukrászda, a paksi Stella Cukrászda, valamint a francia édességet készítő Audrey és Henry Kft.

A győztes a Nándori Cukrászda lett 256 ponttal, a kerület ajándékát, a csodás limonádéhűtő masinát Nándori László vette át, boldogan mutatva a szerencsét hozó tigrisszem karkötőt a kezén. Amíg a szigorú zsűri döntött, ő a többi pályázóval együtt a másik teremben várakozott, mintha nem is számított volna a sikerre.

„Mi már nyertünk két cukormentes országtorta-díjat, akkor se tudtuk, hol lesz a helyünk – meséli. – Szeretem ezt a kihívást, amikor valamit cukrásznyelven tudok kifejezni, az ízvilág, a textúra, a kinézet eszközeivel. Boldog vagyok, hogy a Hegyvidék Desszert sikere is igazolta ezt, bejött a zsűrinek, amit belegondoltam, és remélem, a nagyközönségnek is tetszik majd.” Többet most nem árulhatunk el, minden kiderül a hivatalos bemutatón, a Hegyvidéki Napokon júniusban…

A zsűri elnöke, Horváth Ferenc a két kerületi civil zsűritaggal, Kapusi Katalinnal és Mizsér Fruzsinával, valamint szakmabeli társaival rendkívül kritikusan értékelte a műveket, de mindenki érezte, nem ellenük, hanem – segítő szándékkal – értük szigorú. Elmondta, hogy nem szabad elzárkózni az új hullámtól, amikor három-öt íz keveredik egymással, a fontos, hogy azok textúrában és ízvilágukban harmonizáljanak egymással.

A cukrászat szíve ma Franciaországban dobog, az összes többi – Magyarországgal együtt – még feltörekvő állam; legalább ötven éve a franciák a legkreatívabbak. Az első világháború előtt pedig még ők jártak hozzánk tanulni, ma ez fordítva van. Megszenvedtük a háborúkat, évekig nem is működött a cukrászat, számos híres cukrászcsaládnak mindenét elvették az ötvenes években, és elölről kellett kezdeniük. Később lassan visszakaptak néhány cukrászdát, mint például Auguszték is.

Kövesdy Zsuzsa