Próféták a saját hazájukban
A Hegyvidék díszpolgárait bemutató beszélgetéssorozat indult áprilisban „Próféta a saját hazájában?” címmel. Legutóbb Timár Sándor Kossuth-díjas koreográfus, táncpedagógus és felesége, Timár Böske táncpedagógus lett volna a két vendég, ám sajnos a 80 esztendős művész gyengélkedett, így csak egy videofelvételen volt velünk.
Stílusosan a Csillagszemű Táncegyüttes tagjai nyitották meg egy páros tánccal a Hegyvidéki Önkormányzat, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerülete és a MOM Kulturális Központ által közösen rendezett „Próféta a saját hazájában?” beszélgetéssorozat legutóbbi estjét. A betegsége miatt távol maradó Timár Sándort, a Hegyvidék díszpolgárát sajnos csak egy videofelvételen láthattuk, amelyen kisgyermekeket tanít éppen, azonban feleségével, Timár Böskével kellemes hangulatú beszélgetés zajlott a Szilágyi Erzsébet fasori egyházkerületi székházban.
„1993-ban alapítottuk meg a Csillagszemű Gyermektáncegyüttest, amely 2006-ban Prima Primissima díjat kapott. Később a gyermek szó kikerült az együttes nevéből – mesélte Timár Böske, aki 18 évesen ment férjhez mesteréhez. – A világ sok országában szerepeltünk és tanítottunk; Európa nagyvárosaiban, a tengeren túl Brazíliától Kínán és Japánon át Új-Zélandig. Japánban, ahol a császári pár előtt is felléptünk, sok ezer tanítványunk van.”
Timár Sándor 1930-ban született a Szolnok melletti Ugar tanyán. „Kulák” származása miatt nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskola koreográfus szakára. 1954-től a Molnár István vezette SZOT Művészegyüttes tagja volt, 1958-tól a Bartók Béla Táncegyüttest irányította huszonkét éven át. Itt alakította ki új néptánc-pedagógiai módszerét. Néptáncnyelven című könyve 1999-ben jelent meg. A módszer a táncnyelvet ugyanolyannak tartja, mint az anyanyelvet, amelyet nem tudatosan tanulunk, hanem utánzással.
A „néptánc nyelv” ismerete adott alapot a táncházmozgalom elindításához és táncos társaival, Martin Györggyel (1932–1983), valamint a Pesovár testvérekkel a táncköltészet, az improvizatív koreográfia sokszínű kibontakoztatásához. Mestereként támaszkodott a most 90 éves, Erdélyben élő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kallós Zoltán néprajztudósra, népzenegyűjtőre.
Timár Sándor 1980-tól tizenhat éven át irányította a Magyar Állami Népi Együttest, közben az Állami Balett Intézet néptánc tagozatát is vezette. 2014-ben Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.
Az est házigazdája, dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök és dr. Illisz László, az Evangélikus Információs Szolgálat vezetője kérdéseire válaszolva Timár Böske elmondta: „Huszonhat évvel ezelőtt költöztünk a Virányosra. A Csillagszemű együttes az egyetlen magántársulat Magyarországon, ma már kilencszázhatvan tagot számlál, de a gyermektáncoktatás bázisa ma is a Virányosi Közösségi Ház és a MOM Kulturális Központ.”
A táncpedagógus beszélt a családjukról is. Férje első házasságából származó legidősebb fia, ifjabb Timár Sándor a Kolomposban muzsikál. Öt közös gyermekük közül mindegyik a mai napig táncol. A legidősebb, Misi a férfi vezető tanár az együttesben, teológiát és táncpedagógiát tanult, hét gyermek édesapja. Matyi operatőr-vágó, a Csillagszemű-filmek készítője. Sárika történész, a MOME-n végzi a fotóművész szakot, ő az együttes fotósa. Andris építészhallgató, a tánc mellett brácsázik, bőgőzik és az együttes archívumának felelőse. Gergő, a legkisebb fiú a Táncművészeti Főiskola felvételijére készül éppen.
Arra a kérdésre, hogy mikor láthatjuk legközelebb színpadon a Csillagszeműeket, így válaszolt Timár Böske: „Június elején három fellépésünk lesz a Hagyományok Házában, majd a nyáron külföldi utazások következnek. Minden esztendőben van egy műsor, amiben mindenki szerepel, ebben az évben ez az alkalom az Erkel Színházban lesz karácsonykor.”
B. Anna