Fenntarthato_energiatermelo_megoldasok

Fenntartható energiatermelő megoldások

Ígéretes környezetvédelmi célú kutatásokról tárgyalt Áder János köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szakembereivel. Szó esett egyebek közt a légszennyezettség mérésén alapuló intelligens közlekedésszabályozásról, a harmadik generációs napelemekről és az energiatárolás költséghatékony lehetőségeiről is.

„Amennyiben a mostani ütemben folytatódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, tizenöt év múlva garantáltan bekövetkezik a Föld átlagos hőmérsékletének 2 Celsius-fokos emelkedése” – mondta Áder János, aki a fenntartható energiatermelő megoldásokról tanácskozott szakemberekkel a csillebérci Wigner kutatóközpontban február végén. A köztársasági elnök szerint a lehető legrövidebb időn belül túl kell lépni a fosszilis energiahordozókon alapuló gazdasági modellen. Hozzátette, egyetért a tudósokkal abban, hogy több forrást kell bevonni a fenntartható technológiák kutatásába.
Az államfőnek Lévai Péter főigazgató mutatta be a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjában zajló szakmai munkát, kiemelve a környezetvédelmi és fenntarthatósági kutatásokat. A projektekről az azokban dolgozó szakemberek szóltak részletesebben: Czitrovszky Aladár, Kanász-Szabó Ervin és Tan Attila a légszennyezettség mérésén alapuló intelligens közlekedésszabályozás lehetőségeit ismertette, Gali Ádám fizikus pedig a harmadik generációs, olcsóbb és nagyobb teljesítményre képes napelemekről tartott előadást, megemlítve, hogy jelenleg egy szilícium-nanokristályokat felhasználó módszerrel kísérleteznek.
Az energiatárolás új lehetőségei kapcsán az elektromos és hibrid gépjárművekben is alkalmazott szuperkondenzátorokról beszélt Veres Miklós osztályvezető. Mint elmondta, egy NATO-projekt részeként olyan szuperkondenzátor kifejlesztését tűzték ki célul, ami költséghatékony módon képes a megszokottnál nagyobb mennyiségű energiát tárolni. A kutatásuk eredményes volt – a szénkorom alapú kondenzátorok számára egy speciális adalékot állítottak elő, amely a tízszeresére emelte az eszköz energiakapacitását –, a fejlesztést azonban a partnercég csődje miatt egyelőre nem gyártják.
A mai szervezeti formájában 2012 óta működő MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont legkorábbi elődje az 1950-ben alapított Központi Fizikai Kutatóintézet. Ahogy egykor ott, úgy ma a Wignerben is sokszínű kutatás folyik mind az elméleti, mind az alkalmazott fizika területén, de olyan területek is jelen vannak, mint az élet-, valamint a műszaki tudományok.
A négy évvel ezelőtt létrehozott Wigner Adatközpont is az intézet keretei közt működik: kulcsszerepet tölt be az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) által fenntartott hatalmas részecskefizikai laboratórium, a Nagy Hadronütköztető adatainak feldolgozásában.

d.