Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Tudomany_elso_verig1

Tudomány első vérig?

Egy korabeli, a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott előadása miatt Konkoly-Thege Miklós csillagászt párbajra hívta ki Herman Ottó – igaz, később elállt szándékától. Ez és hasonló érdekességek hangoztak el azokban a szakmai előadásokban, amelyekkel az idén 100 éve elhunyt neves tudósra emlékeztek, akinek nevét utca őrzi a XII. kerületben. A Lívia-villában a csillagászról szóló kiállítás várja az érdeklődőket március végéig.

Konkoly-Thege Miklós (1842–1916) csillagász, meteorológus, akadémikus, az asztrofizika tudósa, a hazai tudományos élet kiemelkedő alakja, emellett 1896 és 1905 között Tata országgyűlési képviselője volt. Tizenhat évesen került a pesti egyetemre, a kiváló fizikus, Jedlik Ányos tanítványa lett.
Berlinben tanult 1860–1863-ig, a fizika mellett a legkorszerűbb csillagászati tárgyakat hallgatta az ottani egyetemen. Diplomája megszerzése után számos európai csillagvizsgálót felkeresett, és személyes ismeretséget kötött a csillagászati műszereket gyártó üzemek vezetőivel.
1863-ban elvette feleségül Madarassy Erzsébetet. Kisfiait, Ferencet (1863–1971) és Eleket (1870) korán elveszítette. Ezután, 1971-től minden energiáját a munkájának szentelte, az ország csillagászati kultúrájának ügyét kívánta szolgálni. „Küzdőtere” eleinte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt, aminek 1876-tól levelező, 1882-től tiszteletbeli tagja lett. Egy alkalommal ott szólalkozott össze Herman Ottóval, aki egy tudományos előadása miatt párbajra hívta ki, ám később elállt szándékától. Mindenesetre Konkoly-Thegét és Gothard Jenő csillagászt az MTA felszólította, hogy költségkímélés érdekében ne adjanak be annyi dolgozatot…Tudomany_elso_verig2Hét évvel az általa épített ógyallai csillagvizsgáló létrejötte után elhatározta, hogy csillagdáját az államnak ajándékozza; az államosítás hosszú huzavona után, Vlassich Gyula minisztersége alatt, 1898-ban történt meg. Konkoly-Thege Miklósnak köszönhetően az Ógyalláról átszállított eszközökkel Budapesten, a Széchenyi-hegyen létrejött az a csillagvizsgáló, ami az MTA csillagászati kutatóintézetének alapjául szolgált. Ógyallán (jelenlegi szlovák neve: Hurbanovo) a régi csillagvizsgálóból csak a nagy kupola eredeti, a többi részét életveszélyessé nyilvánították, a 80-as években lebontották, így a látogatók jelenleg az újraépült mását láthatják a ma világörökségi védelem alatt álló obszervatóriumnak.
Konkoly-Thege Miklós halálának 100. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt a Költő utcai Lívia-villában, ahol dr. Gazda István tudománytörténész a híres tudós kortársait mutatta be, életművéről pedig dr. Zsoldos Endre csillagász tartott vetített képes előadást. A március 31-ig megtekinthető tárlat eredeti képanyagának nagy része abból az albumból került elő, amelyet valaki egy ógyallai szemeteskukában talált – szerencsére elhozta Budapestre, és engedélyezte, hogy a kutatók másolatot készítsenek a felvételekről.
A villa falain fényképek láthatók Ógyalláról, a csillagdáról, a régi kastély belsejéről, a műszerek építéséről. Egy felvétel hajóskapitányként ábrázolja a csillagászt, más képeken tudós barátaival tűnik fel.
Konkoly-Thege közreműködött több más hazai csillagvizsgáló megalapításában is, köztük említendő a kalocsai, a herényi és a kiskartali csillagda. Lényegében ő teremtette meg kora magyar csillagászati szaknyelvét. Két évtizeden át vezette az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézetet. Szervezőmunkájának köszönhető, hogy Magyarországon kiteljesedett a meteorológiai szolgálat, s ez idő óta állnak rendelkezésünkre térképes időjárás-jelentések, -előrejelzések.
Kiváló műszertervező és műszerépítő volt, a meteorok és üstökösök neves kutatója. Sokoldalúságára jellemző, hogy a fényképészet jeles művelőjeként is ismert, hajóskapitányi és mozdonyvezetői vizsgával rendelkezett, s mindemellett több zeneművet komponált.

(Balajthy)