A_tiszta_gotika_szellemenek_utolso_orizoje1

A tiszta gótika szellemének utolsó őrizője

Százhetvenöt éve, 1841. november 19-én született Schulek Frigyes építész, akinek a pályafutása hazai építészetünk rendkívül jelentős időszakára esett. Ekkor jött létre a főváros emblematikus középületeinek döntő többsége, amelyek mára idegenforgalmi szempontból döntő jelentőségűvé váltak. Schulek talán nem büszkélkedhetett olyan nagyszámú épülettel, mint kortársai, műveinek jelentősége miatt mégis a kor nagy építészei között tartjuk számon.
Családja felvidéki, szepességi eredetű, de Schulek Frigyes már Pesten született. Fiatal éveit Orsován, majd Debrecenben töltötte. Tudatosan készült az építészi pályára.
Középiskolai tanulmányait 1857-ben fejezte be a pesti főreáliskolában, majd egy évig a budai József Politechnikumban tanult. Akadémiai tanulmányait Bécsben folytatta, Eduard van der Nüllnél, majd Friedrich von Schmidt mellett, Steindl Imrével együtt. Innen ered kiemelt érdeklődése a középkori építészet iránt.
Párizsban és Itáliában járt tanulmányúton. A Regensburgi dóm felmérési terveivel 1866-ban nemzetközi elismerést aratott. Emellett a bécsi Szépművészeti Akadémián és a bécsi Tudományegyetemen fejlesztette ismereteit.
Steindl Imre hívta vissza 1868-ban Pestre, a „Lipót utcai” új városháza tervezési munkáihoz. A Mintarajziskolában, majd a József Nádor Műegyetemen a középkori építészetről tartott előadásokat 1871-től. Viszonylag kevés műve született. Nem vágyott a sikerre, de igen magas mércét állított önmaga elé: „Tettekre, áldozatokra van szükségünk, mert csak ezekkel tarthatjuk fenn a romlásnak, végpusztulásnak kitett műemlékeket.” Milyen igazak szavai ma is, látva az üresen álló, pusztuló budai, pesti műemlék épületeket, vidéki kastélyokat!
Első önálló munkája, a szegedi „kakasos” református templom 1883-ra készült el. A kis, téglaarchitektúrás épület ünnepélyes egyszerűsége, tisztasága megragadó.
A budavári Nagyboldogasszony-, közismertebb nevén Mátyás-templom átépítésére 1873-ban kapott megbízást. A tervezés és a kivitelezés nagyon elhúzódott, csak 1896-ban fejeződtek be a munkálatok. Ebben közrejátszott, hogy évente meglehetősen kis összeget bocsátottak rendelkezésére, másrészt Schulek végtelen gondossággal vezette az építkezést.
A helyreállítást purista módon, a barokk részletek eltüntetésével oldotta meg. A hiányzó részleteket a gótika stílusában pótolta, így csak a formáiban érzékelhető az új külső-belső megjelenés. A Velencei Charta szellemében talán ma vitatható lenne a létrejött mű, de korában ez a helyreállítási szemlélet elfogadott volt, s eredményeként Budapest legismertebb, leglátogatottabb és legtöbbet fényképezett idegenforgalmi attrakciója lett.
Rövidesen megbízást kapott a Halászbástya tervezésére, amely 1903-ra készült el. A Halászbástya a koronázó templomhoz méltó, stílusában hozzá illő, hangulatos környezetet teremtett. Neoromán stílusban, hófehér édesvízi mészkőből épült. A hegyes tornyokból, lépcsőkből és kapuzatokból álló festői együttes a budapesti panoráma reprezentatív keretét teremtette meg. Képzeletgazdag utánérzése egy soha nem volt középkori erődítménynek. Mellette, a Szent István-szobor oldaldomborművén Schulek Frigyes is látható, kezében kéttornyú templommakettel.A_tiszta_gotika_szellemenek_utolso_orizoje2A Hegyvidék látványos eleme, a János-hegyi Erzsébet-kilátó tervezésében is jelentős szerepet vállalt az építész. A Svábhegyi Turista Egyesület kezdeményezésére a Fővárosi Mérnöki Hivatal három tervváltozatot készített a kilátóra, történeti korok stílusában.
A magasnak ítélt költség miatt tervpályázatot írtak ki az épületre. Klunzinger Pált bízták meg a tervezéssel, majd a terveket a zsűribe meghívott Schulek Frigyes elképzelései szerint dolgozták át. A kilátó a Halászbástya karakteréhez hasonló, négy egymás fölé magasodó, román stíluselemekkel gazdagított tömeggel épült meg. Az eredetileg kúpos tetőlezárás helyett azonban korlátmellvéddel körülvett, lapos tetővel készült.
Schulek számos műemlék épületen végzett kisebb-nagyobb átépítéseket. Nevéhez köthető az eperjesi Szent Miklós-templom, a deáki (diakovcei) templom toronysisakjának pótlása, a Jáki templom, a csütörtökhelyi kápolna, a kisszebeni templom, a lőcsei városháza műemléki helyreállítása. Konzerválta a visegrádi várat, rekonstruálta a Salamon-tornyot. A szegedi Fogadalmi templom építéséhez 1912-ben még elkészítette a terveket, de a kivitelezést már nem vállalta. Élete utolsó éveit Balatonlellén töltötte, ott hunyt el 1919. szeptember 5-én.
Schulek Frigyessel az utolsó magyar gótikus dómépítő távozott, aki még őrizte a kőből épített tiszta gótika szellemét, aki pontos és részletekbe menően alapos mester keze nyomát hagyta ránk.

Rosch Gábor építész