Vetelkedot_nyertek_az_ELTE_diakjai

Vetélkedőt nyertek az ELTE diákjai

Doberdói Bánlaky József kiemelkedő harci sikereket ért el az első világháborúban, és hadtörténészként is maradandót alkotott, munkássága mégis kevéssé ismert a nagyközönség előtt. Ezen változtatna az üllői önkormányzat, amely műveltségi vetélkedőt szervezett a tudós, hadvezér életútjához valamilyen módon kapcsolódó települések csapatainak részvételével. Meghívást kapott a bánsági Lugos, Kassa, Csíkszentmárton, Üllő, valamint a Hegyvidék is, ez utóbbi képviseletében az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola.
„Doberdói Bánlaky József időskorában – 1944-ig – a Fery Oszkár utca, a mai Kiss János altábornagy utca 34. alatti lakóházban élt. Mivel iskolánk a közelben található, ezért gondoltak ránk a szervezők” – mondta Halász Judit pedagógus, aki felkészítette a Molnár Anna, Bajkó Tamara, Szép Emma, Juhász Gergő, Hosszú Zétény összetételű hegyvidéki csapatot.
A vetélkedőn a nyolcadikos diákok egyebek közt drámajáték és kiselőadások segítségével elevenítették fel Doberdói Bánlaky József életének, hadtörténészi és katonai pályafutásának fontosabb állomásait. Megható pillanatokat hozott az unokák szívhez szóló levelének felolvasása, valamint a tudós sírjának megkoszorúzása is.
A szervezők mindent megtettek, hogy a résztvevők jól érezzék magukat, ezért közösségépítő feladatokkal színesítették a programot. Ilyen volt a „tedd rá” játék, amiből kiderült, hogyan köszöntötték egymást az első világháború idején katonának besorozott kamaszok. A verseny végül hegyvidéki sikerrel zárult, de ahogyan Halász Judit fogalmazott, mindazok győztesnek érezhették magukat, akik megismerkedtek Doberdói Bánlaky József élettörténetével.

*

Doberdói Bánlaky (Breit) József 1863-ban Lugoson született, Salomon Breit és Rosalia Sternheim gyermekeként. Nem sokkal a feleségével, Axmann Etelkával való megismerkedése után, 25 évesen tért át a római katolikus vallásra. Katonai pályafutása gyorsan ívelt felfelé, 1913-ban ezredesi rendfokozatot kapott, s az 1880-as években megkezdett hadtörténészi tevékenységét is folytatta.
Termékeny írónak bizonyult, neve a Magyarország 1848–49. évi függetlenségi harczának katonai története című kötete kapcsán vált közismertté. Később nemzetközileg is elismert szerző lett, nagy sikert aratott az 1904–05-ös orosz–japán háborúról írt, Bécsben megjelenő műve.
Amikor 1914-ben kitört a háború, Breit József harcoló alakulathoz került. A második isonzói csatát követően, 1915-ben nemességért folyamodott Ferenc Józsefhez, az uralkodó feltehetően a Doberdónál tanúsított helytállása miatt adományozta neki a Doberdói nevet. Parancsnokként 1917-ben Csíkszentmártonnál ért el kiemelkedő harci sikereket, később szolgált az olasz fronton is.
A háború befejezése után nyugdíjazták, ezért mellőzöttnek érezte magát. A tanácsköztársaság bukását követően igazoló eljárás alá vonták, azzal vádolták, hogy 1918-ban altábornagyként elhagyta a csapatait. Kiderült, hogy a hadifogság elől menekült el, ám erről nem értesítette feletteseit.
Megpróbáltatásai ezzel nem értek véget, hiszen a trianoni békeszerződés aláírása után megfosztották magyar állampolgárságától, mivel születési helye kívül esett a magyar határon. A világháború után született meg Az 1918–19-es forradalmak és a vörös háború története című munkája, amelynek első két kötetét a Hadtörténeti Levéltár adta ki. A tervezett huszonkettő helyett végül csak három rész készült el.
A magyar nemzet hadtörténelme című kötete 1928 és 1942 között jelent meg, származása miatt azonban ekkor már egyre több támadás érte. A Bánlaky nevet 1931-ben vette fel, időskorát a XII. kerületi Fery Oszkár utca 34. alatt álló házban élte le. 1945-ben leégett a raktár, ahol A magyar nemzet hadtörténelme című köteteit tárolták. Miután lakását lebombázták, fia Üllőre menekítette, ott halt meg 1945. október 12-én. Fordulatos életéről Pollmann Ferenc Oroszlán karddal és lúdtollal – Doberdói Bánlaky József élete és munkássága címmel írt könyvet.

sm.