Budapesti_olimpia_siker_es_felzarkozas2

Budapesti olimpia: siker és felzárkózás

Miért lehet sikeres a 2024-es budapesti olimpiai pályázat, és hogyan vállalhat részt a rendezésben a Hegyvidék – a többi között ezekről a sokakat érdeklő kérdésekről beszélgettünk Schneller Domonkossal, aki a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja stratégiai főigazgatójaként immár második éve dolgozik Budapest olimpiai pályázatának sikeréért. A szakember feleségével és négy gyermekével évek óta a Városmajor tőszomszédságában él, így különösen fontosnak tartja, hogy a XII. kerületiek első kézből ismerjék meg az ötkarikás játékokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az 1920-as ötkarikás játékokat már odaítélték Budapestnek, végül mégis Antwerpen adott otthont az olimpiának. Ezzel együtt összesen kilenc alkalommal volt esélyünk arra, hogy házigazdák lehessünk, mégsem kaptuk meg a lehetőséget. Ki vetette fel ismét a rendezés gondolatát?

– A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2014 decemberében elfogadta az AGENDA 2020 reformot, amely újra megadja a lehetőséget a Budapesthez hasonló méretű városok számára, hogy olimpiát rendezhessenek. Ennek egyik fontos eleme, hogy csökkentés kérhető a kötelező nézőszámokban, így a meglévő vidéki létesítmények is bevonhatók a pályázatba. Most ismét esély van arra, hogy a gigantikus és méregdrága olimpiák helyét az emberközpontú ötkarikás játékok vegyék át. Hogy a kérdésre is válaszoljak: az AGENDA 2020 elfogadását követően a Magyar Olimpiai Bizottság kérte fel a kormányt, vizsgálja meg az olimpia megrendezésének lehetőséget.

Utoljára 2009-ben jött szóba az olimpiai rendezés, akkor azonban nem került sor a törvénytervezet tárgyalására. Mennyiben más most a helyzet, a kormányzat elkötelezett a megvalósítás mellett?

– Nem csak a kormány elkötelezett. Tavaly júniusban a fővárosi közgyűlés 92 százalékos többséggel megszavazta Budapest pályázati szándékát. Ezt követően az országgyűlési képviselők 80,3 százaléka voksolt a pályázat benyújtása mellett.

Érdekesség, hogy az 1924-es olimpiáért, ahogyan most is, Los Angelesszel, Párizzsal és Rómával versengtünk. Akkor Párizs nyert, később Róma és Los Angeles is feliratkozott az olimpiai városok közé. Mivel tudja Budapest és Magyarország meggyőzni a döntéshozókat, hogy ezúttal a miénk a legjobb pályázat?

– Három területen vagyunk különösen erősek. Az egyik, hogy Budapest olimpiai méretű város, az itteni létesítmények kilencven százaléka hét kilométeres körön belül helyezkedik el, azaz minden helyszín gyorsan elérhető. A három város közül a miénk a legbiztonságosabb – hogy Budapest biztonságos, azt egyébként nem én, hanem a nemrég huzamosabb ideig itt forgató Tom Hanks mondta egy interjú során. A magyar fővárosban minimális a biztonsági kockázat, és rendkívül alacsony a terrorfenyegetettség. A harmadik érvünk, hogy Budapest valójában egész Közép-Európát képviseli, egy olyan régiót, ahol még nem volt olimpia. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tehát velünk bizonyíthatja: nem pusztán egy húsztagú elit társaság privilégiuma az olimpiarendezés.Budapesti_olimpia_siker_es_felzarkozas

Milyennek álmodják a budapesti olimpiát?

– Fiatalos, lendületes, mindenki számára elérhető versenyt akarunk rendezni, ami ugyanakkor a historikus Budapestet is bemutatja az egész világ számára. Ezért vonjuk be a történelmi helyszíneket, például a Hősök terét, a Várkert Bazárt, a budai várat vagy a Kossuth teret.

Szerepet kaphat a Hegyvidék is?

– Kerületi lakosként örülnék, ha így lenne. Az biztos, hogy a Testnevelési Egyetem épülő új kampuszát edző- és bemelegítő helyszínként vesszük számításba. Hasonló funkciót kaphat a MOM Sport is. Felmerült a hegyikerékpáros-verseny Normafára vitele, de ezt végül környezetvédelmi okokból elvetettük. Semmilyen módon nem akartuk ugyanis megbolygatni a terület egyedülálló természeti értékeit.

A NOB 2017 szeptemberében Limában határoz a rendezésről. Hogyan állnak az előkészületek?

– Nyugodtan kijelenthetem, hogy jól állunk! Szerencsés egybeesés, hogy jövőre Budapesten lesz a vizes világbajnokság – ez a világ negyedik legnézettebb sporteseménye –, Győrben rendezik az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált, valamint szintén a fővárosban a dzsúdó-világbajnokságot, majd Budapest 2020-ban a labdarúgó Európa-bajnokság rendezésében is részt vállal. Az ezekre készülő létesítményeket, több már meglévő vidéki stadionhoz, sportcsarnokhoz hasonlóan, az olimpián is hasznosítani tudjuk. Ezért sem kell a határidő-túllépésekből fakadóan a költségek elszabadulásától tartani, hiszen meglepően kevés új létesítményre lesz szükség. A vizes vébé egyébként is nagyon fontos, hiszen a NOB illetékesei szinte „Budapestről utaznak” a limai szavazásra. Ha kellemes élményekkel távoznak innen, az jelentősen növeli a győzelmi esélyeinket. Ne feledjük, egy sikeres olimpia nagyjából húsz évvel lendíti előre egy ország fejlődését! Ezért mondom azt, hogy számunkra a rendezés a siker és felzárkózás egyik nagy esélye.

Mit kell tennünk ahhoz, hogy sikeres olimpiát rendezzünk?

– Összefogás és hit szükséges! Hinni kell magunkban, hogy képesek vagyunk otthont adni a világ legnagyobb sportversenyének. Egy győzelmet már biztosan arattunk, hiszen a riói olimpián a 2024-es budapesti pályázatot is népszerűsítő magyar házat szavazták meg a legjobb olimpiai látogatóközpontnak.

-os