A_diakcsemegek_novenyei1

A diákcsemegék növényei

Ha a nyári sörözéseket nem számítjuk, a magkeverékek fogyasztásának legfőbb időszaka előtt állunk: ilyenkor, a téli estéken kerülnek elő leggyakrabban a tápláló, finom és abbahagyhatatlan rágcsálnivalók. Most kettővel, a kesudióval és a pisztáciával foglalkozunk, amelyekről sokan talán azt sem tudják, mi fán teremnek, netán földből ássák-e ki őket.

A kesudió a szömörcefélék családjába tartozó növény, amit már csak azért is érdemes megemlíteni, mert a 600 családtag között – a hazai cserszömörce és ecetfa mellett – ott találjuk a mangót és a pisztáciát is. A kesu, tudományos nevén Anacardium occidentale Közép-Amerikából származó, kis termetű fa, termése miatt már a bolygó valamennyi trópusi termesztőhelyén gyökeret vert. Jól tűri a szárazságot, így olyan helyeken is sikerrel nevelhető, ahol a forrósághoz nem társulnak mindennapos esők.
A növény igazi különlegessége a gyümölcs megjelenése. A kesualma egy hosszúkás, lédús termés, ami a virágkocsányból fejlődik ki. Maga a kesudió nem a gyümölcs belsejében található mag, hanem a gyümölcs végén szabadon álló valódi termés.A_diakcsemegek_novenyei2A magyar kesu név egy indián szóból ered, jelentése „magában termő mag”, sőt a tudományos név is ebből a sajátosságból ered; az Anacardium görögül valami olyasmit jelent, hogy a mag „nem a gyümölcs szívében” érik. A kesualmát is fogyasztják ugyan, de fanyar íze és romlékonysága miatt nem kerül Európába.
A fa igazi értékét a dió adja, amelyből egy példány akár 50 kilónyit is érlelhet egy évben. A vese alakú magok nyersen vagy pörkölve is finomak, és azért is érdemes rágcsálni, mert rengeteg értékes ásványi anyagot, antioxidánst és vitamint tartalmaznak.
Csak kiragadva néhányat a jótékony hatásai közül: rendszeres fogyasztása elodázza az őszülést, jótékonyan védi a szívet és az érrendszert, karbantartja az idegeket, a vérnyomást és a testsúlyt, táplálja a fogakat és a csontokat, kellemes alvást biztosít. Emellett antidepresszáns, antioxidáns és betegségmegelőző hatású, s mivel nincs benne koleszterin, cukorbetegek is bátran fogyaszthatják. Ha tehát a sötét téli estéken a diákcsemege ropogtatása közben lelkiismeret-furdalásunk támadna, gondoljunk arra, hogy egymagában a kesudió milyen sok oldalról támogatja kimerült és fáradt testünket.
A nyersen csemegézés azonban csak az egyik lehetséges „felhasználási módja”. A magokat, őrölve vagy egészben, süteményekbe is süthetjük, és a belőlük préselt olajat is változatosan alkalmazhatjuk, akár nyersen salátákban, vagy sütéshez.
A kesu termesztéséről trópusi származása miatt szükségtelennek tűnik írni, ennek ellenére feltűnik néha a szakkereskedések kínálatában. Ha friss, nyers magokhoz jutunk, azok csíráztatása nem reménytelen vállalkozás. Akinek megtetszik kerekded levele, bátran próbálkozhat nevelésével, nyáron akár a szabadban is tartható, de legyen bármilyen jó dolga, a mi éghajlatunkon csak nagyméretű üvegházban tartva lehetne termésében reménykedni. Mivel ilyen sajnos kevés helyen akad, nem marad más lehetőség, mint megvenni a kesudiót a közértben, vagy a piacon.

*

A pisztácia sok tulajdonságában nagyon hasonlít a kesudióra. A legfőbb különbség, hogy ez a nemzetség az északi féltekén honos, így sokkal jobban tűri a teleinket. Védett kertekben sikerrel nevelhető, s ha a megtermékenyítéshez szükséges porzós és termős fák is rendelkezésre állnak, akár termést is érlelhet.
A pisztácia jól ismert, kemény héjba zárt, zöldes húsú termései halvány rózsaszín gyümölcshúsba ágyazva érnek. A legnagyobb népszerűségnek őshazájában, a Közel-Keleten örvend, ahol tömegesen termesztik és fogyasztják, főleg süteményekben, édességekben.A_diakcsemegek_novenyei3A magok energiatartalma elég magas, így érdemes határt szabni a rágcsálásnak, de a benne lévő ásványi anyagok és jótékony zsírsavak miatt kis mennyiségben kifejezetten egészséges. Csökkenti a koleszterinszintet, tisztítja az erek falát, serkenti a vérképzést, valamint védi a szemet is.
Télen hajlamosak vagyunk vitamintablettákkal kezdeni a reggelt, hogy szervezetünket megóvjuk a betegségektől, és átvészeljük a sötét, hideg hónapokat. Pedig ha ugyanazokat a vitaminokat magvak formájában rágcsálnánk el, valószínűleg még kellemesebben indulnának a napjaink.

(Barta)