Gazdagodott a helytörténeti irodalom

A Hegyvidéki Históriák könyvsorozat tizenharmadik kötetét mutatták be a MOM Kulturális Központban november elején. A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény által 2015 őszén rendezett hatodik Hegytörténeti konferencián, ami a XII. kerület létrejöttének 75. évfordulóját ünnepelte, különböző tudományterületek képviselői ismertették a Hegyvidékkel kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeiket – ezek jelentek meg most szerkesztett formában, nyomtatásban.
A könyvbemutatón Pokorni Zoltán polgármester beszélt a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény kiemelkedő szerepéről, amit a XII. kerület múltjának megőrzésében tölt be. A kötetben olvasható, a Zugliget régi épületeiről szóló tanulmány kapcsán elmondta, milyen tervei vannak ezekkel az önkormányzatnak. Megújulhat az egykori, Hild József által tervezett Fácán Nagyvendéglő, megmentenék a kerület legrégebbi lakóházát, a Czillich-majort, és elhangzott az is, hogy a közeljövőben az egykori lóvasút-végállomás épületébe költözhet a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény. Pokorni Zoltán reményét fejezte ki, hogy a következő helytörténeti konferenciának már ez a felújított épület ad otthont.
A könyvet Breinich Gábor, a Budapesti Honismereti Társaság elnöke mutatta be, kiemelve a tanulmányok közérthető, mégis szakmai stílusát, továbbá azt a szerteágazó tudásanyagot, ami a budai kiskocsmák világától a művészeti életen át a második világháború kerületi pusztításáig terjed.
A kötetben olvasható bevezető tanulmány, Balázs Attila, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény igazgatójának munkája részletesen ismerteti a kerület létrejöttét és azokat a változásokat, amik a mai kerülethatárok kialakulásához vezettek. Ebből sok más mellett kiderül, hogy az előkészítő munka során, 1937-ben „a kerülethatárokat a következőképpen határozták meg: a Jagelló út, Németvölgyi út, Érdi út, Törökbálinti út, Nagyszeben út, Háromszék utca, Töhötöm utca, Bod Péter utca, Zólyomi út, Breznó út és Wolff Károly út (ma Hegyalja út) által határolt terület. Ezeknek az utcaneveknek nagy része már nem cseng ismerősen, azóta már módosultak, csakúgy, mint az akkor létrehozott kerülethatárok is. […] Még ebben az évben döntöttek a leendő (elöljárósági) székház helyéről is, amelyet a Böszörményi út és a Fery Oszkár utca (ma Kiss János altábornagy utca) sarkára képzeltek el…”
Salamin András, a Zugligeti Egyesület vezetője a Zugligetben ránk maradt épített örökségekről ír. Ugyancsak a Zugligettel foglalkozik Patak Gergely építész írása is, aki a lóvasút-végállomás épületének múltját és esetleges jövőjét vázolja fel.
Verrasztó Gábor helytörténész az egykor a Kék Golyó utcában működő Schwartzer-féle tébolyda történetét tárja az olvasó elé, Feledy Balázs művészeti író pedig a kerület művészeti életét mutatja be. Saly Noémi, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársa a budai kiskocsmák világába kalauzol minket, míg Mihályi Balázs történész új adalékokkal bővíti a Hegyvidék 1944–45-ös ostromának történetét.

(-zsa-)

A kötet megvásárolható a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben (XII., Beethoven utca 1/b) nyitvatartási időben, kedden, csütörtökön, pénteken 10.00–18.00 óráig.