Egyensuly_es_egyensulyvesztes

Egyensúly és egyensúlyvesztés – táncoló egó

Az emberi lélek szépségét és kegyetlenségét tárja a közönség elé a 25 éves Budapest Táncszínház Balance – Off Balance című előadása. A MOM Kulturális Központban bemutatott darab komoly mondanivalójával számvetésre készteti nézőjét.

Sötétség és csend. A mély álomból ébredő fények pislákolva festik színesre a feketeséget. Két test feszül egymásnak – így tartják magukat a magasban. Az egyik hirtelen leesik a semmibe. Lelökték, vagy elfáradt? A puffanást nem halljuk – pedig tisztán látszott a zuhanás.
Hirtelen hangos zene szólal meg. Arctalan embereket látunk. Hol szeretik, hol utálják egymást. A nézőben kétely támad: az, aki jónak tűnik, a következő pillanatban kegyetlenné válik.
A színpad szélén fiatal lány áll. Előtte fekete vászon, a kezében fehér ecset. Nem néz hátra, mégis érzi, mi történik. Az érzelmek vad ritmusa irányítja a kétségbeesett mozdulatokat. A közönség feszülten figyeli, vajon mivé állnak össze az összefüggéstelen vonalak. Senki sem érti a mázolmányt.
A következő jelenetnél ismét fókuszba kerül a vászon. Valaki 90 fokot fordít a képen, ami hirtelen felfedi magát. Kedves női arcot látunk. Pár perc múlva megint fordul a kép: az elején még érthetetlen líneák ezúttal egy megviselt férfi fizimiskáját adják ki.
A táncosok könnyed, de határozott mozdulatokkal játszanak jót és rosszat. Mintha természetes lenne az átváltozás. A jelenetek apró mozaikokként válnak eggyé. Minden nagyon gyorsan történik; az érzelmek viharának kellős közepén ülve nekünk, nézőknek, nincs időnk eldönteni, hogy valakit kedves hősnek vagy szívtelen gonosznak tartsunk.
Éppen ez a lényeg. A 25 éves Budapest Táncszínház Balance – Off Balance című új előadása az őszinteség erejével tart tükröt a néző elé.
„Sokat foglalkoztat az egyén szerepvállalása, felelőssége a társadalomban; hogy mennyire kell háttérbe szorítani az egót, milyen arányban egészséges elsőként értékelni az egyéni érdeket – magyarázza Sághy Alexandra, a MOM Kulturális Központban bemutatott előadás egyik szereplője és koreográfusa. – E gondolatok mentén kreáltam az egyénekből egyszer csak kialakuló összképet, ami, mint egy mozaikkép, nagy egészként nyer értelmet. Az ellentétek megismerése révén tudjuk definiálni, értelmezni a dolgokat. A szélsőségektől való tartózkodás, a megfelelő arányok megtalálása, a belső egyensúlyra, lelki békére való törekvés irányadó az életemben. A darabban különböző emberi kapcsolatokon keresztül láttatom, milyen törékeny is ez az egyensúlyi állapot.”
A különleges bemutató többeket késztetett számvetésre a közönség soraiból. „Elgondolkodtam, vajon én milyen ember vagyok. Igaz, nagyon szélsőséges példákkal, de a darab ráébresztett arra, hogy több énünk van. Csak rajtunk áll, illetve a korlátainkon, hogy éppen melyiket adjuk ki magunkból. Nem könnyű, de tényleg meg kell találnunk az egyensúlyt” – mondta Kovács Dorottya, aki hobbitáncosként sok száz nézőtársával együtt láthatta a színpadon azt, amikor az egó nem akar másnak tűnni, mint ami.

(bm)

 

A Nemzeti Táncszínház MOM Kulturális Központban rendezett előadásainak időpontjait lapunk programajánlójában olvashatják.