Gyerekek az interneten

Miért fontos, hogy megismerjük a fiatalok internethasználati szokásait?

– A gyerekek azokat a tapasztalatokat, amiket régebben a szomszédban, az utcán, az óvodában, iskolában vagy az olvasmányélményeik alapján szereztek meg, most már nagyrészt a média által közvetített tartalmakból merítik, ami által rendkívül kitágult előttük a világ. A korábbi évtizedekben a televízió uralta a hazai fiatalok médiafogyasztását, a felmérések szerint ugyanakkor 2010 körül a számítógép-használat ideje már túlnőtt a tévézéssel töltött időnél. Vezető tevékenység lett az internetezés, ami a fiatalok tizenöt-húsz százalékánál már napi három-négy óra időtöltést jelent hétköznap, hétvégén pedig ennél is többet.

Milyen veszélyek leselkednek a gyerekekre az internetezés során?

– Miközben a szülők azt hiszik, biztonságban van a gyermekük, mert otthon ül, az interneten keresztül bármi elé kerülhet. A kitáguló világnak természetesen nagyon sok előnye van, de veszélyt is rejt az, hogy könnyen nyújt sok mindent – a hasznos információk mellett hamis, szándékosan megtévesztő, valamint káros, pornográf és agresszív tartalmak is egyszerűen hozzáférhetők. Alapvető probléma, hogy a valóság és a közvetített valóság közti különbségek a gyerekek számára sokkal kevésbé tűnnek fel, mint a felnőtteknek. Bár a fiatalok virtuózan használják az internetet, és leköröznek bennünket technikai tudásban, szükség van arra, hogy megosszuk velük a virtuális valóságról szerzett tapasztalataikat, hiszen a realitást illetően egyértelműen mi, felnőttek, vagyunk az érettebbek.

A hegyvidéki iskolások, szülők és pedagógusok körében végzett felmérés milyen tendenciákra mutatott rá?

– A Hegyvidéki Önkormányzat megbízásából készült vizsgálat az internethasználatra, mindenekelőtt a közösségi oldalakon való részvételre koncentrált, mert egyre több az aggasztó jel ezen a területen. Az eredmények azt mutatják, hogy a hegyvidéki gyerekek az országos átlaghoz képest korábban és nagyobb arányban jutnak hozzá az internetezésre alkalmas készülékekhez – nyolcéves korában a többségnek már van mobilja vagy laptopja, internettel. A felmérésből kiderült az is, hogy a kerületi fiatalok másokhoz képest nagyobb arányban rendelkeznek saját szobával, ami örvendetes, de magában rejti azt a veszélyt is, hogy felügyelet nélkül bármilyen tartalomhoz hozzá tudnak férni. A vizsgálat megerősítette, hogy sokszor elég messze esik egymástól az, amit a gyermek tapasztal, valamint amit a gyermek tapasztalatairól a szülő gondol. Például amíg a szülők mindössze hat százaléka feltételezi, hogy a gyermeke olyasvalakivel beszél meg találkozót, akit még sosem látott, csak az interneten ismert meg, addig a gyerekek huszonegy százaléka vallotta azt, hogy ez már megtörtént.

Ön is részt vesz október 12-én az önkormányzat által szervezett Szülői Akadémia első programján, amely a „Biztonságban a netvilágban – az internet sötét oldala” címet viseli. Miféle „sötét” dolgokra kívánják ráirányítani a szülők figyelmét?

– A tervek szerint arról beszélgetünk dr. Tari Annamária pszichoterapeutával, dr. Parti Katalinnal, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársával, valamint Szily Nóra és Till Attila műsorvezetővel, hogy milyen veszélyek leselkednek a gyerekekre a világhálón. Szó lesz a leggyakoribb problémákról, például az internetes zaklatásról, megfélemlítésről, megalázásról, lejáratásról, a fotókkal, videókkal elkövetett visszaélésekről, továbbá arról, hogyan lehet ezekkel szemben védekezni, valamint a már megtörtént eseteket megfelelően kezelni.

z.

Legyünk tisztában az internet „sötét oldalával”!

Szily Nóra coach, újságíró, a Budapesti Metropolitan Egyetem televíziós oktatója lesz az egyik résztvevője az első Szülői Akadémia kerekasztal-beszélgetésének. A műsorvezető dr. Kósa Éva megkeresésére vállalt szerepet a gyermekkori internethasználat veszélyeivel foglalkozó hegyvidéki programban. „A két fiam már felnőtt, de anyaként korábban nekem is voltak dilemmáim, hogyan lehet kontroll alatt tartani a gyerekek médiahasználatát” – mondta Szily Nóra, aki úgy véli: az internet a sokoldalú tájékozódás, művelődés vagy akár a játék lehetősége révén nagyszerű eszköz a fiatalok számára, de kockázattal is jár, mert könnyen kiszolgáltatottá válhatnak. Ezért fontos – tette hozzá –, hogy a szülők tisztában legyenek az internet „sötét oldalával”, tudják, milyen tartalmak, közösségi kapcsolatok jelentenek komoly veszélyt gyermekeikre.

Megkezdődött a pedagógusok továbbképzése

„Út a médiaértéshez a digitális világban” címmel hatvanórás akkreditált továbbképzés indult szeptemberben kerületi pedagógusoknak. A Hegyvidéki Önkormányzat által finanszírozott tanfolyamon a média, ezen belül is az internet gyerekekre gyakorolt hatásairól, a digitális világ veszélyeiről sokféle megközelítésből szerezhetnek ismereteket a tanárok. Az első foglalkozáson dr. Kósa Éva pszichológus osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel, míg a továbbiakban Sas István filmrendező, reklámpszichológus, Heal Edina, a Google Magyarország vezetője, dr. Bernschütz Mária generációkutató, dr. Baracsi Katalin családjogi szakjogász, internetbiztonsági szakértő, Kalapos Éva írónő, Nagyné Szakmáry Enikő iskolapszichológus, Kőrösné dr. Mikis Márta, az Informatika–Számítástechnika Tanárok Egyesületének tiszteletbeli elnöke, Almási Gizella drámapedagógus, Egyed Gábor, a Telenor kommunikációs szakértője, Bujdosó Bianka, az ACG reklámügynökség digitális stratégiai vezetője, Fülöp Hajnalka, a Modern Iskola főszerkesztője, valamint dr. Pócsik Ilona médiaszakértő, a képzést szervező MédiaSmart Hungary elnöke tart előadást. Pócsik Ilona elmondta, hogy a MédiaSmart Hungary, amely egy nemzetközi hálózat tagjaként működik, 2007-ben kezdte meg a médiaértés, médiaműveltség hazai terjesztésével foglalkozó tevékenységét, amihez eddig 1700 iskola és közel 3000 pedagógus regisztrált a weboldalán. A decemberben záruló továbbképzési programon huszonnégy hegyvidéki pedagógus vesz részt a Hegyvidéki Önkormányzat támogatásával.