Hegyvideki_EB-arany_tajfutasban

Hegyvidéki Eb-arany tájfutásban

Nagyszerűen szerepelt a Hegyvidék SE két tájfutója a lengyelországi ifjúsági Európa-bajnokságon. Gárdonyi Csilla egyéni sprintszámban ezüst-, váltóban aranyérmet nyert, míg Sárközy Zsófia a legrövidebb számban és váltóban is a negyedik helyet szerezte meg. A versenyről, terveikről és a hegyvidéki tájfutásról a két sportolóval és Kisvölcsey Ákos edzővel beszélgettünk.

Mi volt az Európa-bajnokság legnehezebb és legboldogabb pillanata?

Gárdonyi Csilla: A legnehezebb az első nap volt, a normál táv. Nagyon meleg volt, a pálya pedig hosszú és szintes. A vége felé már nehezen tudtam futni, az utolsó pár átmenet pedig mintha egy rémálom lett volna. „Gyerünk már, ez egy Eb, itt futni kell!” – ez járt a fejemben, de a végén már ez sem segített. A legboldogabb pillanat az volt, amikor a váltónk harmadik embere a célba ért. Két perc előnnyel ment ki, a tűző napon állva vártuk, hogy kifusson az erdőből, néha a csapatvezetők visszaterelgettek az árnyékba, vagy a kezembe nyomtak valami innivalót. Szerencsére Hanga nem hibázott, a végén hárman együtt futottunk be a célba, és abban a pillanatban Európa-bajnokok lettünk!

Sárközy Zsófia: A normál táv után célba érni volt a legnehezebb: tudtam, hogy nem ment jól a verseny, mégis, amikor megláttam az időmet és a helyezésemet, szembesültem vele, hogy ez tényleg megtörtént, elrontottam. Nehezen dolgoztam fel, de a másnapi váltóra kellett koncentrálni, ami sok mindenért kárpótolt: nagy többletet ad az, hogy tudom, nemcsak magamért futok, hanem a csapatért is. Jó érzés volt, hogy a befutó szakaszon rengeteg magyar szurkolt. Itt sem ment tökéletesen a futás, mégis nagyon örültünk a negyedik helynek.

Milyen jövőbeli célokat tűztek ki maguk elé?

G. Cs.: Edzeni kell. Sokat. S lehetőleg minél többször külföldön, most elsősorban Szlovákiában, hiszen Besztercebányán rendezik a jövő évi Eb-t. Jó lenne szépen szerepelni, de ha nem sikerül, akkor is van még két évem az ifi korosztályban. Azután pedig, remélem, sok évem az idősebbek közt.

S. Zs.: Szeretnék kijutni a finnországi junior-világbajnokságra, de a fő verseny számomra is a szlovákiai Eb. Kicsit hosszabb távon pedig a 2018-as, kecskeméti világbajnokságra figyelek. Nekem még külön feladatom megtalálni az iskolával az egyensúlyt, mivel az idén érettségizem.

Hogyan zajlott az Európa-bajnokság? – kérdeztük Kisvölcsey Ákost.

– A lengyelországi Jaroslaw adott otthont a versenynek, huszonnyolc országból gyűltek össze a legjobb fiatal tájfutók. A hosszú távot a lányoknál légvonalban 4,5–5,5, a sprintszámot 2,5–3 kilométeres pályán rendezték.

Korábban milyen nemzetközi eredményeket értek el a Hegyvidék SE tájfutószakosztályának versenyzői?

– Zsebeházy István kétszer nyerte meg az ifjúsági Európa-bajnokságot, Tas Katalin és Őry Eszter többszörös érmesek, és a váltóban dobogós válogatott csapat tagjai között is ott voltak a versenyzőink. Összesen tizenegy érmet szereztünk az ifi Eb-ken. 2008-ban kezdtünk egy újabb fiatal csoporttal foglalkozni, aminek az utóbbi néhány évben lett meg az eredménye.

Elsősorban utánpótlás-neveléssel foglalkoznak?

– Igen, jellemzően a minőségi utánpótlás-nevelésre helyezzük a hangsúlyt. Természetesen nem csak a legtehetségesebbekkel foglalkozunk, és persze nem küldünk el senkit sem, de az elszántságot mindenkitől elvárjuk. Szerencsére megint jó kis csapat gyűlt össze, Csillán és Zsófin kívül is több tizenhárom-tizennégy éves fiatal lehet esélyes a nemzetközi versenyeken.

Lehetett számítani a lányok sikereire?

– Nem voltak váratlanok az eredmények, évente többször utazunk külföldi versenyekre, ott azért már látszik, ki mire lehet képes egy Eb-n. Azért is bizakodhattunk, mert már a tavalyi Eb-n is az első hatban végeztek a lányok. Csilláról még érdemes tudni, hogy a Városmajori Gimnázium tanulójaként tavaly az Országos Arany Dániel Matematikaversenyen második díjat nyert – mivel az elsőt végül nem osztották ki… Tanulmányi és sporteredményeiért megkapta a „XII. kerület sportjáért” kitüntetést.

Kinek ajánlja a sportágat, és hogyan lehet csatlakozni önökhöz?

– Elsősorban kilenc–tizenkét éves gyerekeket várunk, akik szeretik a természet, szeretnek futni, mozogni, és nem riadnak vissza némi küzdelemtől. Az edzéseinket a budai hegyekben és a kerület parkjaiban tartjuk, a további információk pedig megtalálhatók a www.mom-o.hu honlapunkon.

sm.