Jubileumi_Nemzetkozi_Muvesztelep

Jubileumi Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelep

A főváros legrégebbi ma is működő alkotótábora a Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelep, amelyet az idén huszadik alkalommal rendeztek meg magyar és külföldi vendégek részvételével. A táborba meghívásos alapon érkeznek a művészek. Breznay András festőművész, a telep vezetője figyel arra, hogy a hazaiak mellett a határon túli magyarság és más európai, neves alkotók is jelen legyenek.
Az elmúlt húsz esztendőben a hazánkkal szomszédos országok mindegyikéből érkeztek hozzánk festők, továbbá Európa más helyeiről – Bulgáriából, Litvániából, Olaszországból, Oroszországból, Franciaországból – és a világ távolabbi pontjairól, Egyiptomból, Dél-Koreából, az Egyesült Államokból, sőt még Kuvaitból is. A művésztelep helyszíne is változott az évek folyamán. Kezdetben a Fülemile úti gyermektáborban laktak a résztvevők, majd a Normafa úti Hotel Agróban. Volt néhány év, amikor a Hegyvidéki Önkormányzat szántódi táborában zajlott a munka, 2014-ben pedig a Normafához közeli Sport Hotelban, majd a csillebérci gyermektáborban dolgoztak a résztvevők a nálunk töltött közel két hét alatt.
Az idei, másfél héten át tartó összejövetelnek a MOM Kulturális Központ adott otthont. Mint minden évben, most is volt központi témája az alkotótábornak: ezúttal az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója.
Breznay András mindig úgy állítja össze a programot, hogy a vendégek olyan helyekre jussanak el, amik inspirálóan hatnak készülő műveikre. Az idén hozzánk érkező művészek budapesti városnézésen jártak, meglátogatták a Magyar Nemzeti Galériát, elmentek Székesfehérvárra, ahol Aba Novák Vilmos párizsi világkiállításra készített hatalmas pannóját tekintették meg, emellett a XII. kerülettel is ismerkedtek, felkeresték egyebek közt a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményt.
A hazai művészvilágot Herman Levente, Tamus István, Tóth Anna és Zimmermann Kornélia képviselte. Herman Levente, aki Erdélyből költözött évekkel ezelőtt Budapestre, nagyméretű képen ábrázolta az ’56-os forradalom hangulatát. Tóth Anna kitakarásos technikával organikus labirintusokban elvesző emberalakokat jelenített meg, a debreceni Tamus István pedig Piétát rajzolt, amelynek formavilágával, durva vonalaival az áldozathozatal következményeivel való szembesülés fájdalmát fejezte ki. Zimmermann Kornélia alkotásán a vonuló, kavargó tömegből egy ember felemeli a fejét, és a magasba tekint, ellenáll a tömeg akaratának.
Az Erdélyből érkező Forró Ágnes misztikus térben helyezi el marionettfiguráit, jelképezve, hogy az ember könnyen válhat bábuvá egy rendszerben, de képein mindig kiutat is kínál ebből a lélektelenségből. Ugyancsak Erdélyből jött Siska Szabó Hajnalka, akinek az ottani művészekre jellemző erőteljességgel megjelenített harangjai az emlékezés fontosságát szimbolizálják.
A délvidéki Balla Ákos Zwara 5 perccel a forradalom előtt című képén az utca forgatagában már érződik a nyugtalanság, de a címadás az októberi események váratlanságára is utal. Xantus Géza Sepsiszentgyörgyről látogatott el hozzánk, hogy a közös alkotási folyamatok során a különböző szimbólumok életre keltésével mutassa meg azok kifejezőerejét.
Kassa mellől érkezett Igor Sokolovsky, aki eredeti szakmáját tekintve restaurátor. Alkotásán Magyarország határai tűnnek fel egy virágos festésű fafelületen, amelynek aljára igazi töltényhüvelyeket rögzített.
Érdekes volt megfigyelni, hogy azok a külföldiek is átérezték a forradalom hangulatát, akik korábban csak érintőlegesen hallottak a magyar szabadságharcról. Az Ukrajnából érkező Orest Tsypko a saját történelmi hagyományaiban gyökeredző sztálini terror érzelemvilágát is hozzáadta munkájához, az ugyancsak ukrán Alla Timoshenko ezzel ellentétben boldog, euforikus képeken ábrázolta a főváros és a XII. kerület látnivalóit. Az Olaszországban élő német művész, Matthias Brandes szürrealizmusba hajló képein klasszikus múzeumépületet festett meg különböző színváltozatokban.
A Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelep húszéves történetében az alkotók először dolgoztak „nyilvánosan”, a MOM Kulturális Központ termeiben, ahol az arra járó érdeklődők bepillantást nyerhettek a munkafolyamatba. Voltak, akik csak az ablaküvegen keresztül kíváncsiskodtak, mások viszont be is mentek a művészek közé, akik szívélyesen magyaráztak műveikről és az alkalmazott technikákról.
A tizenhárom alkotó az elkészült munkák egy részét a Hegyvidéki Önkormányzatnak ajándékozta. Ezeket az érdeklődők novemberben és decemberben láthatják majd a polgármesteri hivatal folyosógalériáján.

B. A.