Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Lovasut-epulet_kapu_a_Normafahoz1

Lóvasút-épület:„kapu” a Normafához

A végéhez közeledik az egykori lóvasút-végállomás épületének rekonstrukciója a Zugligetben. Az EGT Alap és a magyar állam támogatásával, a műemléki helyreállításokat szakmai tanácsaival segítő norvég INTBAU Scandinavia közreműködésével zajló munkálatok részleteit, valamint a műemlék jövőbeli funkcióit sajtótájékoztatóval egybekötött rendezvényen ismertették a projektben részt vevő szervezetek képviselői.

„Érdekes látni a hasonlóságokat a zugligeti lóvasút-végállomás épületének helyreállítása, valamint más, norvégiai műemlék-felújítások között a felmerült problémákat és az azokra adott válaszokat illetően” – mondta Audun Engh, az INTBAU Scandinavia vezetőségi tagja és projektmenedzsere a XII. kerületben megvalósuló beruházás koncepciója kapcsán. A norvég szervezet képviselője két oslói villamos-végállomás rekonstrukcióját is megemlítette példái sorában: mindkét csarnoképületben – amely a zugligeti állomáshoz hasonlóan már régen elvesztette eredeti funkcióját – kulturális célú hasznosítás történt. Az egyikben rendezvényközpontot, a másikban villamosmúzeumot alakítottak ki.Lovasut-epulet_kapu_a_Normafahoz2A Zugligeti úti műemlék faszerkezeteinek felmérését és felújítását szakmai tanácsaival segítő INTBAU Scandinavia munkatársa beszélt arról is, hogy az épület rendkívül rossz állapotba került az elmúlt évtizedekben, ám így is megmaradt a fából készült homlokzati díszek jelentős része. A végéhez közeledő felújítás Audun Engh szerint „fantasztikus példája annak, milyen kiváló eredményeket lehet elérni elkötelezett emberekkel”.
„Sokat dolgoztunk azon, hogy a régi fa tetőszerkezet minél több elemét megőrizhessük, ennek érdekében számos egyedi megoldásra volt szükség” – szólt a rekonstrukció részleteiről Vida Balázs, a Hegyvidéki Városfejlesztő Kft. ügyvezetője. Az épület két szélső, pavilonszerű részében az eredeti tetőszerkezet 70%-át meg lehetett őrizni, középen viszont – ami az 1920-as évek elején történt beépítésig oldalról nyitott várócsarnok volt – új tetőzetet kellett emelni, ott csak „tanúfák” maradtak az eredeti szerkezetből.
A műemlék helyreállításával párhuzamosan egy új épületrészt is kialakítanak a hegyoldalba süllyesztve, valamint bővítik a pinceteret, ahol egyebek mellett a gépészeti berendezéseket helyezik el. Az épülettömb hűtését és fűtését korszerű és környezetbarát talajszondás rendszer biztosítja majd, ehhez nyolcvanméteres mélységbe fúrtak le csöveket a földbe.
A régi és az új épületrészeket a kulturális örökségeink ápolásáért, megőrzéséért is dolgozó Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény veheti birtokba hamarosan. Az intézmény vezetője, Balázs Attila a sajtótájékoztatón felidézte a hajdani zugligeti lóvasútvonal történetét, kitérve arra, hogy a régi végállomás-épület a kerület és a főváros históriája, valamint közlekedés- és irodalomtörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű. A helytörténeti gyűjtemény a környékbeli természetjárás, sportolás, vendéglátás, valamint a lóvasút-közlekedés múltját szeretné bemutatni az egykori indóházban kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások, helytörténeti séták és egyéb programok szervezésével.
A megújuló épület működéséhez kapcsolódva kommunikációs arculati pályázatot írt ki a Hegyvidéki Önkormányzat – adta hírül Szabó Krisztina, az önkormányzat kommunikációs vezetője. A pályázat célja, hogy az emblémák, feliratok, tájékoztató táblák, plakátok könnyen azonosíthatóvá tegyék a Lóvasút kulturális és rendezvényközpont épületét és annak szolgáltatásait, tükrözzék a modern és a régi, a természeti táj és az épület kapcsolatát, harmóniáját, egyúttal kifejezzék azt is: a Lóvasút a Normafa „alsó kapuja”. Szabó Krisztina hozzátette: a pályázati anyagokat elbíráló hétfős szakmai zsűri legalább két, legfeljebb három megvalósításra alkalmasnak tartott pályaművet jelöl majd meg. Ezek közül nyilvános szavazás keretében választhatják ki a Hegyvidéken élők a nekik leginkább tetsző tervet.

z.