Diákvetélkedő a szent királyról

Több mint egy évtizede hagyomány már, hogy az adott év valamely jeles történelmi évfordulójához kapcsolódó vetélkedőt szervez a Jókai Klub és a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény XII. kerületi általános iskolások részére. Az idei „főszereplő” – trónra lépése 940. és szentté avatása 825. évfordulója tiszteletére – Szent László király volt.
A kétfordulós verseny első, írásbeli megméretésére több mint negyven pályamunka érkezett, hat csapat jutott be a Lívia-villában rendezett szóbeli döntőbe. A feladatsor összeállítói ezúttal is figyeltek arra, hogy helytörténeti fejtörők is helyet kapjanak a kérdések között, így sok más mellett a svábhegyi Szent László-plébánia múltjáról is szó esett. A háromfős csapatoknak hat feladat megoldásával kellett bizonyítaniuk felkészültségüket Szent László történelmi szerepéből és a személyéhez kapcsolódó legendákból.

Az első helyet a Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium 6. c osztályának tanulói szerezték meg. Nem véletlen, hogy az írásbeli fordulót is ők nyerték.
A második helyen az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola “Red Bulla” nevű csapata végzett, míg a bronzérmes a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola “Adelheid” csapata lett. A negyedik helyen a Virányos Általános Iskola, az ötödik–hatodik helyen pedig a Svábhegyi Jókai Mór Általános Iskola és Német Nemzetiségi Általános Iskola két csapata végzett. A diákok ajándékcsomagokat kaptak, emellett tavasszal tanulmányi kiránduláson vehetnek részt.
A gyerekek munkáját értékelő zsűri külön kiemelte a “Red Bulla” csapatát, amely az írásbeli forduló fogalmazási feladatát versbe szedve oldotta meg: „Sok év eltelt immár,hogy meghala László/1860-t ír most a hírmondó./Szent László letekint az égből alája,/Had lássa mivégre alakul hazája?//Mi történik itten fenn az Istenhegyen?/Minek tornyát látom csillogni fényesen?/Miért gyűlik össze embereknek hada?/S népemnek ajkán kiért szól az ima?//Jó királyom, látod, ottan templom épül!/Istenhegynek ormán tornya egyre szépül./Sok lelkes építő hordja a köveket,/Segíteni láthatsz fiatalt s öreget!//Eötvös József báró s mind a sok művészek,/Gyűjtenek most azért, hogy felépítsenek/Imaházat végre fenn az Istenhegyen,/Hogy az itt lakóknak szép templom legyen!//Ferencz József Császár 200 forintot ád,/Erzsébet királyné miseruhát ad át./Az emberek száján érted szól az ima!/Néked szentelődik ez a plébánia!//S mintha éreznénk az Istenhegyen itt lenn,/Hogy királyuk szíve megmelegedék fenn…/Áldozata immár így nem volt hiába!/Népe szereti őt s emlékszik reája!//Nemhiába adtam életem és vérem!/Kun vitézt legyőztem, harctól sosem féltem!/Könyörületességet vezérelt a szívem,/Isten s ember előtt megtartott a hitem!//Köszönöm tinéktek, hogy hálát adtatok,/Azt, hogy énérettem ti imát mondatok!/Amit most tettetek, nem feledem én el,/Mindig támogatom hőn szeretett népem!//Istenhegyi templom azóta is ott áll,/Büszke tornyát látja minden egyes polgár./Vasárnap nagy misén ha nehéz idő jár,/Szent László segíts meg! – hangzik el a zsoltár!”

B. A.