Fenntarthato_modon_hasznosul_-e_a_megtakaritasunk

Fenntartható módon hasznosul-e a megtakarításunk?

Ma még nem igazán vagyunk tisztában azzal, hogy környezeti vagy társadalmi szempontból fenntarthatók-e azok a célok, amikre a bankok forrást biztosítanak a náluk elhelyezett megtakarításainkból. Pénzügyi döntéseink felelősségéről és az értékalapú banki tevékenységről hallhattak előadást az érdeklődők a Klímabarát esték legutóbbi programján.

Néhány évtizeddel ezelőtt még egyetlen bank sem akadt Hollandiában, amelyik hajlandó lett volna kölcsönt nyújtani szélerőművek építéséhez, egyszerűen azért, mert senki nem látott benne üzletet. Két környezetvédő azonban nem nyugodott bele a helyzetbe: elhatározták, hogy bankot alapítanak, és hitelekkel segítik a szélerőműparkok megvalósítását.
Többéves előkészület után így indult el 1980-ban a Triodos Bank, amely ma már nemcsak a megújuló energiát hasznosító erőművek létesítéséhez, hanem a biogazdálkodástól a fair trade kereskedelmen át a különféle szociális és kulturális projektekig sokfajta környezeti és társadalmi szempontból fenntartható beruházáshoz biztosít forrást. A pénzintézet az elmúlt években több európai országban is fiókot nyitott, továbbá megalapította az Értékalapú Bankok Globális Szövetségét, amelynek jelenleg negyven tagja van a világ minden tájáról.
A Triodos történetét Molnár Csaba mutatta be a Hegyvidéki Önkormányzat által szervezett beszélgetéssorozat, a Klímabarát esték legutóbbi alkalmán részt vevő érdeklődőknek. Az értékalapú bankok szövetségéhez hazánkból csatlakozó MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. közösségfejlesztési igazgatója szerint sokszor a tévhiteink akadályoznak meg bennünket abban, hogy belássuk: a kis dolgok is számítanak, és összefogással el lehet érni nagy eredményeket. Igaz ez arra a kérdésre is, van-e ráhatásunk az emberi tevékenység okozta aggasztó globális folyamatokra, a szén-dioxid-kibocsátás és az átlaghőmérséklet felgyorsult növekedésére vagy a természeti értékek megállíthatatlannak tűnő fogyatkozására.
Egy társadalom fenntartható módon való működéséhez a pénzügyi döntéseink is hozzájárulnak – hangsúlyozta az előadó. Ilyen döntés például, amikor a bankban elhelyezzük a megtakarításunkat, a kamatok és a költségek mellett ugyanis azt a szempontot is vizsgálhatjuk, hogy a szolgáltató mire fordítja a pénzünket.
Az értékalapú bankok legfőbb ismérve az igazgató szerint az, hogy a gazdasági fókuszt felváltja az ember- és környezetközpontú megközelítés. További fontos jellemzőjük, hogy a reálgazdaságba fektetik be a pénzt, szemben a hagyományos bankokkal, amelyek a megtakarításaink jelentős részét olyan értékpapírpiacokon helyezik el, amik mögött nem áll valódi termelés, tevékenység. Az értékalapon működő pénzintézetek mindemellett válságállóbbak, a finanszírozott szereplők ugyanis elkötelezettek valódi értékeket teremtő munkájuk iránt, így sokkal kevésbé hajlandók elengedni a hitelüket.
„Ha egy üzlet nem változtat a magatartásán, nem válik a megoldások részévé” – mondta Molnár Csaba, majd rátért arra, hogy az elmúlt években milyen átalakulási folyamaton ment keresztül az általa képviselt pénzintézet. A MagNet jogelődje a magyar tulajdonosok kezében lévő HBW Express Takarékszövetkezet volt, amely 2008-ban a spanyol Caja Navarra közösségi bank közreműködésével bankká, egy évvel később, a hagyományos működési modell továbbfejlesztésével, közösségi bankká alakult. A spanyol bank tulajdonrészének kivásárlása – 2013 – óta ismét 100%-ban magyar kézben van az intézmény.
A közösségfejlesztési igazgató kiemelte, hogy a MagNet – annak jogelődjével együtt – huszonkét éve nyereséges, ugyanakkor a nyereség 60%-a a tulajdonosok döntése alapján soha nem vehető ki, azt mindig vissza kell forgatni a bankba, hogy folyamatosan fejlődhessen. Legfeljebb 30% fizethető ki osztalékként, a profit 10%-a pedig mindig a civil szférához kerül – ennek sorsáról az ügyfelek döntenek a Közösségi Adományozási Program keretében. Ők a bankkártyahasználattal is támogathatnak egy általuk kiválasztott civil szervezetet.
Molnár Csaba elmondta, hogy a bank tőkéje alapján – amely jelenleg 10 milliárd forint – behatárolt, mekkora hiteleket helyezhetnek ki, ezért főként néhány százmillió forintos beruházások finanszírozásában gondolkodnak. Jelentős arányban hiteleznek megújuló energiát hasznosító projekteket, mindenekelőtt napelemparkokat, amik akár közösségi beruházásban is megvalósulhatnak.
„Az anyagi forrásainkkal való gazdálkodás felelősséggel jár, így azzal is érdemes foglalkoznunk, mi lesz a bankban elhelyezett pénzünkkel – összegezte az előadás üzenetét az est házigazdája, Kovács Lajos hegyvidéki alpolgármester. – Ma még keveset beszélünk róla, ám a jövőben a felelős pénzügyi gondolkodás részévé válhat, hogy arra is figyelmet fordítunk, fenntartható módon hasznosul-e a bankra bízott megtakarításunk.”

z.