Titkokkal teli világ
Bajor Gizi, a Nemzeti Színház egykori dívája, a körülrajongott színésznő az 1930-as évektől a XII. kerület akkor még csöndes és városszéli egyik utcájában, egy kétszintes villában élt, egy óriási kert közepén. Az épület ma is áll, a Bajor Gizi Színészmúzeum található benne.
A közel ezer négyzetméteres ház nagyközönség előtt eleddig rejtett, titkokkal teli tereit mutatták meg egy különleges séta során a múzeum szakemberei, az egykor menekülteket rejtő alagsortól a tetőteraszon megbúvó manzárdszobán át a kertig. Mindezt a közelgő éj leple alatt, sötétedés után. A résztvevők zseblámpákat kaptak, csak azzal világíthattak.
A villaépületet Bajor Gizi családja vásárolta meg, a művésznő a harmadik férjével, Germán Tibor fül-orr-gégész professzorral 1933-ban költözött ide. Ők birtokolták az emeleti tereket, a földszinten élt az édesanyja, a bátyja, Rudolf és az ő családja.
Az alagsori rész eredetileg a személyzet, a kertész, a szakácsnő, a szobalány, a sofőr szállása volt. Bajor Gizi a háznak ezt a részét alakította át menedékhellyé 1944 őszétől, itt bújtatta Kertész Róbert és Tamási Áron írót, Diósy Antalt és feleségét, első férjét, Vajda Ödönt és családját, továbbá Germán Tibort, aki zsidó származású volt, de nem engedte, hogy bevonuljon munkaszolgálatra. A szomszédok megtévesztésére eljátszotta, hogy elbúcsúzik tőle a kertben, és egy barát öltözött be a férje ruháiba.
A pince egy rejtett zugában a sétát vezető Szebényi Ágnes kolléganője gyertyafény mellett felolvasta Tamási Áron visszaemlékezését az ostrom alatt itt töltött időkről. Kertész Róbert újságíró, katonaszökevény ezt jegyezte le naplójában: „Három napig eszegettük a répát, ma tértünk át a babkondérra, Giziéknél lencse járja, Rudiék jelenleg borsón élnek, hát ez a mi hármas forgónk.” A konyha melletti ebédlőben újra Tamási Áron naplójából hallhattunk egy részletet, méghozzá a lóhúsból főzött gulyáslevesről.
A földszinti fogadóteremben a művésznő és háziasszony a társasági vacsorákat nemegyszer jótékonysági koncertekkel, felolvasóestekkel, kiállításokkal ötvözte. Itt egy néhány perces filmrészletet láttunk vele – a film rövid kirándulás volt számára, belátta, hogy nem filmszínészi alkat.
A szüleiről, gyermekkoráról őrzött fotókat, festményeket rejtő terembe értünk. Édesapja, Beyer Marcell bányamérnök és édesanyja, a szlovén-olasz származású Valencic Ágnes kávéházat üzemeltettek a budapesti Kálvin téren. Sok művészember járt oda, színészek, rendezők. Bajor Gizi pályaválasztását kamaszként biztosan ösztönözte ez a közeg. Kislánykori visszaemlékezései szerint egyszerre jellemezte őt a tetszeni vágyás és a visszafojtott szorongás.
Az emeleti térben a lakás beosztását a művésznő saját maga tervezte. A hallból nyílt az ebédlő, a szalon, a vendég- és a gardróbszoba, a fehér biedermeier háló és férje könyvtára. Ma itt őrzik a házaspár és Bajor Gizi pályatársaival való levelezését. A hallból indul az a falépcső, amely a manzárdba visz, ahol a színésznő a férjét bújtatta a nyilasok elől hónapokig, egy szekrényben. A lakást télikertben végződő folyosó zárja. Az emeletet 1947-től a szovjet nagykövetség vette birtokba.
A villa egy gyilkosság és öngyilkosság sötét titkát is őrzi. Bajor Gizi 58 évesen, 1851. február 12-én úgy vesztette életét, hogy férje először neki, majd saját magának is beadott egy halálos adag morfininjekciót. Azt képzelte, hogy felesége fülproblémáit agydaganat okozza, és így akarta megmenteni a szenvedéstől az imádott nőt. Mint utólag kiderült, Bajor Gizi egészséges volt, férjének előrehaladott agykéregsorvadása járt kényszerképzetekkel.
A színésznő emlékére 1952-ben Gobbi Hilda alapította meg a villában a Bajor Gizi Színészmúzeumot.
Balajthy Anna
A Bajor Gizi Színészmúzeum dolgozói hasonlóan izgalmas sétára várják az érdeklődőket 2018. január 12-én, 13-án és február 9-én, 10-én 18 órakor. A korlátozott létszám miatt a résztvevők előzetes regisztrációját kérik. Cím: XII., Stromfeld Aurél út 16. Telefon: 225-3161, 375-1184.