Karácsonykor nyílik a mikulásvirág

A mikulásvirág talán az egyik legkedveltebb téli szobanövény. Népszerűségét annak a kedvező körülménynek is köszönheti, hogy épp ilyenkor virágzik, s lesz a leglátványosabban színes a lombja. Természetesen hozzájárul az ünnepi megjelenéshez, hogy piros színű, ami a karácsony hivatalos színe is lehetne, annyira kötődik az ünnephez.
Ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a piros valószínűleg régebben elválaszthatatlan része a karácsonynak, mint bármely más szokásunk. Ez a szín ugyanis az isteni jelölésére szolgált már az ókeresztény közösségekben. A bizánci templomokban gyakran látni Krisztust piros ruhában kék béléssel, Máriát pedig kék ruhában piros béléssel. Mindkettejüknél az isteni és emberi attribútumok kiemelésére szolgálnak a színek, csak fordított hangsúllyal. Ezt tudva már nem is olyan meglepő, hogy a Megváltó születésének ünnepekor nemcsak a csomagolópapírnál, vagy a karácsonyfadíszekben, de a szobanövényekben is visszaköszön a piros szín.A mikulásvirág eredetileg Közép-Amerikában él, és a mi kutyatejünk (nem a pitypang, hanem a valódi kutyatej!) rokona. Erről tanúskodik a sérüléseiből folyó, sűrű, fehér tejnedv, ami a seb elzárására és a növényi szövetek rothadását okozó baktériumok elpusztítására szolgál. (Nekünk is érdemes tartózkodni a hatékony méreganyagoktól, amik kiütéseket, bőrirritációt okozhatnak.)
Származásából adódóan a növény kedveli az egyenletes meleget, a fényt és a magas páratartalmat. A gondozás során csak ezeket az egyszerűnek tűnő igényeket kell kielégíteni.
A fénnyel, ugye, az a baj, hogy decemberben van belőle a legkevesebb. Tegyük ezért a cserepet a lakás legvilágosabb részére. A meleg ugyan adott otthon, de egy kiadós szellőztetéssel az állandóság már sérül, és ezt sajnos a mikulásvirág is nagyon gyorsan észreveszi. Elég pár perc huzat vagy hideg, és a tetszetős levelek egymás után lehullanak. Ezért még arra is figyelni kell, hogy amikor hazavisszük, legyen jól becsomagolva, amíg a fűtött bolttól az autóig érünk.
A pára szintén nem magától értetődő feltétel. Egyes lakásokban talán túl sok is van belőle, amit a mikulásvirág szeret – de sajnos szeretik a penészgombák is. Más lakásokban, különösen a távfűtésesekben, olyan száraz a levegő, hogy a növény levelei azonnal száradni kezdenek. Persze, rendszeres öntözéssel javíthatunk a vízháztartásán, de a száraz levegőt – ahogyan mi magunk sem viseljük jól – megsínyli, elveszti dekoratív leveleit, vagy a legyengülése miatt kártevők jelennek meg rajta.
Ha a mikulásvirág jól érzi magát nálunk, akkor a virágokat körülvevő, leggyakrabban piros – de néhány nemesített változat esetében rózsaszín vagy fehér – fellevelek februárra kizöldülnek, vagy lehullanak. A nyári hónapokban a növény nyugalmi időszakba kerül, olyankor nem szabad megijedni attól sem, ha elveszti minden levelét. Ha türelmesen kivárjuk, nyár vége felé újra növekedésnek indulnak.Ha azt szeretnénk, hogy újra virágozzon, akkor imitálnunk kell az őshazájában jellemző fényviszonyokat. Ehhez napi tizenkét órára sötétbe kell tenni. Legegyszerűbb egy dobozzal letakarni, mint egy kalitkát. A „kezelés” hatására mintegy két hónap alatt elkezdenek fejlődni a bimbók, és szépen kiszínesedik a növény. Ilyenkor már nem kell lefedni, inkább gyönyörködni a szépségében.
Némi gyakorlattal a virágzás egészen pontosan időzíthető. Ugyanezt teszik a kertészek is, csak ők egész üvegházakat sötétítenek, vagy világítanak ki, ahol sok ezer cserépben kezdenek „parancsszóra” virágozni a mikulásvirágok.
A „nevelését” érdemes a virágboltban kezdeni, ugyanis szaporítása elég lassú folyamat. A hajtásdugványok gyengén erednek, így még a tapasztalt hobbikertészek türelmét is próbára teszik. Kicsit jobb eredmény érhető el a vízben történő gyökereztetéssel, de nem biztos, hogy érdemes ilyesmivel kísérletezni, amikor a kereskedelemben könnyen és viszonylag olcsón beszerezhető. A szép, piros mikulásvirág meghálálja a gondoskodást, és az ünnepi lakás ékessége lehet, amelyre jólesik ránézni, akár egy bögre illatos forralt borral a kézben.

(Barta)