A_haziorvosi_alapellatas_jovokepe

A háziorvosi alapellátás jövőképe

Hogyan változhat a közeljövőben a háziorvosi rendszer, mi várható az orvos-beteg viszony alakulásában – a többi között ezekre a sokakat érintő kérdésekre kereste a választ az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem februári találkozóján dr. Szolnoki Lajos kerületi háziorvos, aki előadásában a tünetorientált diagnosztika fontosságára is felhívta a figyelmet.

Jelenleg több mint 6000 háziorvosi praxis működik Magyarországon, a háziorvosok 40 százaléka nyugdíjas, 1200-an idősebbek 70 évesnél. Évek óta betöltetlen 252 praxis, ez a szám ráadásul folyamatosan emelkedik, 1300 kistelepülésen pedig egyáltalán nincsen helyben orvosi rendelő – sorolta a megdöbbentő adatokat dr. Szolnoki Lajos az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem februári előadásában.
A XII. kerületi háziorvos szerint az is nehézséget okoz, hogy meglehetősen szűkek az eszközlehetőségek, sokszor a diagnosztika legfontosabb része a személyes tapasztalat: mivel a háziorvos gyakrabban találkozik a páciensekkel, van összehasonlítási alapja az állapotváltozásukat illetően. Hozzátette, a beteg és az orvos közti kapcsolat ma már rendkívül sokféle, sokan ugyanis az internetről tájékozódnak, és az ott szerzett, gyakran téves információk alapján szinte „megrendelik” a vizsgálatokat, vagy a gyógyszereket.
Dr. Szolnoki Lajos jó hírrel is szolgált, mint elmondta, paradigmaváltás előtt állunk. A folyamat már megindult azzal, hogy készül egy informatikai rendszer, aminek segítségével az orvos könnyebben nyomon követheti a betegadatokat. Ennek része a MENTA program (http://menta.gov.hu/), ezen keresztül a jövőben bárki megnézheti a róla szóló orvosi feljegyzéseket.
Zárt rendszerről van szó, amihez egyéni kódok használatával kizárólag az erre felhatalmazottak férhetnek hozzá. A páciens nyilatkozhat arról, kiknek engedélyezi a belépést, ami adott esetben életet menthet: egy baleset miatti, azonnali műtétet sokkal gyorsabban lehet elvégezni, ha rögtön rendelkezésre állnak a szükséges betegadatok.
A következő lépés, hogy a feltételek teljesülése esetén a háziorvos is láthatja majd ezeket az információkat. Ez azért nagyon fontos, mert így célzottabb lehet a kivizsgálás, gyorsabb a diagnózis, valamint nem fordulhat elő a túlgyógyszerezés. Ma még ugyanis az egyes szakrendelések és a háziorvos nem tudják, hol és mit írtak fel a páciensnek.
Dr. Szolnoki Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy sokszor nincs meg az információs minimum, hiányzik az egészségtudatosság, mert ezt nem oktatják megfelelően az iskolákban. Örömteli ugyanakkor, hogy – éppen hegyvidéki kezdeményezésre – az általános iskolákban már működik a mindennapos testnevelés.
Komoly előrelépés a cukor és az édes italok kiszorítása az oktatási intézmények büféiből, ahogyan a prevenciót erősítő egészségprogramok is egyre több helyen elérhetők. Ebben is élen jár a XII. kerület, ahol az önkormányzat révén számtalan egészségklub és más hasonló kezdeményezés várja az érdeklődőket.
A háziorvos hangsúlyozta: a betegség sokszor fájdalmas, az egészség viszont nem az – ezért kezdenek el sokan túl későn foglalkozni vele. Nem veszik kellően komolyan a súlygyarapodás, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás következményeit, holott ezek mind-mind súlyos, az élettel össze nem egyeztethető betegségek forrásai lehetnek. Gyakori állapot az édességfüggőség, ez az esetek többségében a króm és a vanádium pótlásával megszüntethető.
Ami a háziorvos jövőbeni feladatait illeti, sokszínű szolgáltatásban kell gondolkodni, ezen belül egyre fontosabb lesz az alternatív gyógymódok kiegészítő alkalmazása, valamint a tünetorientált diagnosztika. Ez utóbbi megközelítéssel kapcsolatban dr. Szolnoki Lajos a giardia nevű egysejtű parazitát hozta fel példának.
A körte formájú, parányi lény az erdélyi Medve-tóban is él. Ha bekerül a szervezetbe, akadályozza a tápanyagok megfelelő felszívódását, károsítja a bélflórát, hasi görcsöket, puffadást, lázat, majd akár krónikus bélgyulladást is okozhat. Ha tehát szabadvizű fürdőzés után egy-három héttel ezeket a tüneteket állapítja meg az orvos, érdemes gondolni a parazitafertőzésre, amit néhány napos Klion-kúra könnyen megszüntethet.
Szintén a holisztikus betegségfelismerés része lehet a szaglás figyelése. Ha az ember elveszti a szaglását, majd fokozatosan állandósuló székrekedést tapasztal, elképzelhető, hogy kezdődő Parkinson-kórban szenved. Előfordulhat, hogy a szaglás „félrehord”, és olyan szagokat érez, amik valójában nem léteznek – ez a tünet az agydaganat előzménye lehet.
Végezetül a már több országban működő távoli betegfigyelésről esett szó, aminek lényege, hogy az orvos interneten keresztül folyamatosan tájékoztatást kaphat a páciens egészségügyi állapotáról. Ugyanakkor – ahogyan dr. Szolnoki Lajos fogalmazott – a technológia önmagában nem ad egészséget, csupán abban segít, hogy tudatosabban élhessünk.

-os