Vertezzuk_fel_magunkat

Vértezzük fel magunkat az élet apró kellemetlenségeivel szemben!

Sok-sok apró jó tanácsunkkal fegyvert szeretnénk adni a háziasszonyok kezébe, hogy győztesen kerüljenek ki abból a küzdelemből, amit naponta vívnak az élet bosszúságai, a tárgyak rosszindulata és a kellemetlen véletlenek ellen.

A köhögés ősi, megbízható ellenszere a hagymából főzött tea. De ki az, aki az egyébként is kellemetlen, megfázásos állapotot szívesen tetézi a hagymapucolással járó könnyezéssel?
A hagymaaprítás bosszantó velejáróját úgy tudjuk mérsékelni, hogy vizet veszünk a szánkba, és végig bent tartjuk a művelet idején. Férjünk örömére így megnémulunk egy időre… A másik módszer, hogy vágás közben vizet csurgatunk a hagymára, így biztosan nem fogunk könnyezni.
A tormára is ez vonatkozik: vastag vízsugár fölött kell reszelni, mert a víz magába szívja a fűszernövény erejét. Még üdvözítőbb módszer, ha húsdarálón ledaráljuk – a zárt rendszerű, elektromos a legjobb.
A hagymát egyébként mindig hálóban kellene tartani, szellős helyen felakasztva. Így sokkal tovább tart, különösen, ha fagy nem éri.
Ha főzelék-, gyümölcs-, hal- vagy húskonzervet vásárolunk, mielőtt a dobozt kinyitjuk, meg kell győződnünk róla, hogy tartalma kifogástalan-e. Nyomjuk tehát hüvelykujjunkat jó erősen a doboz fedelébe. Ha az így keletkezett horpadás megmarad, az annak a jele, hogy a konzerv tartalma ép. Ha azonban a horpadás visszapattan, abból az következik, hogy romlott és használhatatlan.
A tartósítás a mindennapi életben is nagy gond. Citromot, amit nem használunk fel azonnal, úgy tartósíthatunk, hogy finom szeletekre vágjuk, és cukorral keverjük. Jól záródó üvegcsében ilyenformán sokáig jó, és tökéletesen pótolja a frisset. Felvágott citromot úgy is eltarthatunk hosszú ideig, ha vágási felületével kis tányérra borítjuk, amelybe egy kevés ecetet öntöttünk, így ugyanis nem penészedik meg.
Ahhoz, hogy a salátaolaj meg ne sűrűsödjék, tegyünk az üvegbe egy fél vagy egész kávéskanálnyi finom, száraz sót. Gyümölcsöt sokáig frissen tarthatunk a következő módon: egy láda alját 5 centiméter magasságig megtöltjük közönséges gipsszel. Erre egy réteg, papirosba csomagolt almát teszünk oly módon, hogy azok ne érjenek egymáshoz. Ezután megint gipszréteg következik, majd megint alma, és így tovább. Végül a legfelső rétegre újból egy réteg gipszet teszünk.
Ha a ládából gyümölcsöt veszünk ki, ügyelnünk kell arra, hogy a benne maradó darabokat továbbra is elborítsa a gipszréteg. Ezzel a módszerrel az alma fél évnél hosszabb ideig is eláll, és nem szárad ki. Ugyanezt az eredményt lehet elérni mázas fazékban vagy jól záródó ládában, a gipsz helyett korparétegekkel is.
A leírt két mód a gyümölcs csomagolására is jól szolgál, mert apró részecskéivel minden nyílást kitölt, azonkívül könnyű is, és jól elzárja a levegőt, úgyhogy a gyümölcs nem penészedik meg. Csak az a fontos, hogy a lehetőleg hibátlan gyümölcs teljesen szárazon kerüljön a korpa közé, és a láda is hasonlóan száraz legyen.
Minden háziasszony elkeseredett és sziszifuszi küzdelmet vív a télen is elszántan támadó rovarokkal, molyokkal. Erre egy jó tipp: rizst, darát, zabpelyhet, hüvelyes veteményeket megóvhatunk a férgesedéstől, ha egy-két evőkanál konyhasót szórunk közéjük.
Száraz diót felfrissíthetünk, ha forrásban lévő vízbe tesszük, amelybe a dió mennyiségéhez mérten egy-két marék konyhasót dobunk. Fél napig hagyjuk a vízben állni! Fonnyadt salátát, zöldségfélét felfrissíthetünk, ha használat előtt 15-20 percre langyos, majd utána friss vízbe tesszük.
Ha mozsárban mandulát törünk, a mandula darabkái rendesen szerteszéjjel ugrálnak. Ezt megakadályozhatjuk, ha az eszközbe porcukrot szórunk.
A hüvelyeseket csak akkor szabad megsózni, ha már csaknem puhára főttek, mert a só megkeményíti a héjukat. Petrezselymet nem szabad megszárítani és szárazon felhasználni, mert elveszíti kellemes, fűszeres ízét. Jó tanács: mossuk meg, szárítsuk meg, és vágjuk fel, de nagyon apróra. Tegyük jól záródó befőttesüvegbe, amibe előbb egy réteg sót hintettünk. A sórétegre vastagabb réteg petrezselyem következik, aztán megint só, és így tovább. A tetejére újfent sót hintsünk, de vigyázzunk arra, hogy felhasználáskor kevesebb sót tegyünk az ételbe!
Ha üveg- vagy porcelánedénybe forró ételt vagy italt töltünk, könnyen megpattan. Ezt elkerülhetjük, ha az edény köré és alá vizes ruhát csavarunk.
Ha a karfiol sárga színű, öntsünk a főzővízbe friss tejet, úgy szép fehér lesz. Főzés előtt tisztítsuk meg a fölösleges leveleitől, és helyezzük sótlan, tiszta vízbe. A bogarak így kimásznak belőle. Ha sós vízbe tesszük, a bogarak elpusztulnak ugyan, de benne maradnak a karfiolban.

Kövesdy–Sashegyi