Alattomosan támad a prosztatatrák

Magyarországon a prosztatarák a második leggyakoribb halálok az 50 év feletti férfiak körében, évente legalább ezerötszázan halnak meg ebben a daganatos betegségben. A halálesetek számát jelentős mértékben csökkenteni lehetne, ha a veszélyeztetett korcsoportba tartozók évente egyszer felkeresnék az urológust.

A prosztata térfogata az életkor előrehaladtával fokozatosan növekszik. Bár természetes folyamatról van szó, egy bizonyos méret felett már egészségügyi kockázatot jelent. Komolyan kell venni, ugyanis az esetek jelentős részében éppen a térfogat-növekedés miatt elvégzett vizsgálat mutatja ki a rákos elváltozást.
A prosztatadaganat látens betegség, kezdetben nem feltétlenül okoz panaszt, ezért sokszor csak kései, már nehezen kezelhető stádiumban válik nyilvánvalóvá. Ez az oka annak, hogy rendkívül magas a prosztatarák halálozási rátája. Pedig ennek nem kellene így lennie: ha időben kimutatják, a daganat nagy eséllyel gyógyítható. Ehhez azonban rendszeres szűrésre van szükség, akkor is, ha nem jelentkeznek a rákra utaló tünetek.
Negyvenöt éves kor felett – egyes vélemények szerint már 40 éves kortól – panaszmentesség esetén is erősen ajánlott, az 50 évnél idősebbeknek pedig tulajdonképpen kötelező elvégeztetni az alapvizsgálatot. Ez magában foglalja az alhasi ultrahangot, a fájdalommentes rektális vizsgálatot, valamint a vérből a PSA- (prosztata specifikus antigén) szint ellenőrzését. Ezzel ráadásul kiszűrhető a prosztatagyulladás és prosztatamegnagyobbodás is. Amennyiben felmerül a prosztatarák lehetősége, a betegen biopsziát hajtanak végre, a szövettani vizsgálat ugyanis minden kétséget kizáróan kimutatja a rosszindulatú elváltozást.
A beteg prosztata számtalan tünetet produkál, ennek ellenére a férfiak jelentős része eleinte nem vesz tudomást ezekről, vagy ha igen, akkor szégyenérzete miatt nem fordul orvoshoz. Életkortól függetlenül mindenképpen azonnal el kell menni szakemberhez, ha visszatérő fájdalmat, feszülést érzünk a szeméremzónában és/vagy a herékben. Szintén a prosztatarákra utalhat a nehéz vizeletürítés, a gyakori vizelési inger, a véres vizelet, valamint a szexuális funkciózavar. Olykor az is előfordul, hogy a prosztatarák nem jár vizeletürítési problémákkal, csak akkor hívja fel magára a figyelmet, amikor a daganat már igen előrehaladott állapotban van, esetleg áttétek alakultak ki a szervezetben.
A prosztatarák előfordulásának esélyét egyes kutatások szerint a zsírdús táplálkozás növeli, de környezeti tényezők is közrejátszhatnak, sőt a hormonális hatásoknak is fontos szerepük lehet a kialakulásában. Növeli a kockázatot, ha a felmenők között volt prosztatarákos. Arra is van bizonyíték, hogy a betegek tesztoszteronszintje magasabb, mint a hasonló korcsoportba tartozó egészséges férfiaké, vagy a jóindulatú prosztatamegnagyobbodásban szenvedőké.
Ma már többféle gyógyszeres megoldás létezik, ezek azonban elsősorban a prosztata gyulladását és méretét csökkentik, illetve a rák korai szakaszában alkalmazhatók. A már kialakult prosztatadaganatot műtéti úton lehet eltávolítani. Az időben elvégzett beavatkozással szinte minden esetben megelőzhető a rák szétszóródása és a terminális állapot.

sm.