Hivatásos jazzrajongó – Márton Attila könyve
Érdekes kötet jelent meg tavaly késő ősszel a Hegyvidéki Önkormányzat támogatásával. Szerzője, Márton Attila nyugdíjas mérnök és külkereskedő, aki hivatása révén sokfelé megfordult a világban, de a szabadidejét is az utazásnak és a zenének szentelte. Számára a jazzmuzsika messze több, mint hobbi: életforma és életcél.
Nem zenész, de arról híres, hogy szinte minden koncerten jelen van, minden jazzmuzsikust személyesen ismer, és övé az ország egyik legnagyobb jazzlemez- és könyvgyűjteménye. Az elmúlt évtizedekben alighanem ő írta a legtöbb jazztémájú újságcikket. Fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy népszerűsítse a jazzt, emberközelbe hozza a zene világát. A Hivatásos jazzrajongó című olvasmányos kötetben több évtizedes munkásságából kapunk ízelítőt. Márton Attila fél évszázada a Hegyvidék lakója, felesége és négy unokája is zenebarát, a legkisebb a Rádió Gyermekkórusában énekel, de a többiek is tanulnak zenét, és szoros kapcsolatban vannak a muzsikával.
Bár lapunkban sokszor jelentek meg jazztémájú cikkek (az utóbbi öt évben éppen Márton Attila tollából), bizonyosan ez az első olyan könyv, amelyik a kerület jazztörténéseivel (is) foglalkozik. Mindjárt az első fejezet a Jazzélmények szűkebb pátriámban címet viseli, és a MOM Kulturális Központ, a Jókai Klub, a Budapest Kongresszusi Központ, a Barabás Villa és a Nyitott Műhely koncertjeinek, fesztiváljainak beszámolóiból tallózik.
Értékes olvasmányok a tavalyi Cziffra Fesztiválról és a Get Closer Jazzfestről szóló terjedelmes anyagok. Külön fejezet foglalkozik a Hegyvidék díszpolgára, a néhány éve elhunyt Vukán György zongoraművész-zeneszerző munkásságával, aki több mint ötven éven át élt a XII. kerületben. Sokan élvezhették a játékát itt, helyben is, akár a MOM-ban adott koncertjein, vagy hétfőnként a Mezzo étteremben.
Az Évfordulók, megemlékezések című fejezetben nemcsak az olyan Amerikában kiemelkedő karriert befutott magyar származású jazz-zenészekről olvashatunk, mint Szabó Gábor, vagy Joe Murányi (Louis Armstrong klarinétosa), hanem az itthon mindenki által ismertekről is, mint Pege Aladár bőgős, vagy Pernye András zenetörténész. A Világsztárok Magyarországon – és külföldön című rész elsősorban a szerzőnek az Erkel-színházbéli élményeit adja közre, ahol két évtizeden át legendás jazzikonok koncertjeit látogathatta. Rádiófelvételek és saját jegyzetek segítségével kapunk beszámolót Ella Fitzgerald, Oscar Peterson, Benny Goodman, Dave Brubeck és még sok más híresség vendégeskedéséről, a külföldi koncertlátogatások sorában pedig még egy indiai jazzfesztivál élményét is megosztja az olvasókkal Márton Attila.
A Szemtől szemben cím alatt hazai és külföldi jazzszemélyiségekkel készített interjúkat találunk. A magyar jazz ismert képviselői, mint Szőke Nikoletta, Kőszegi Imre vagy Deseő Csaba mellett olyan ikonikus figurákkal is beszélgetett a szerző, mint Herbie Mann, Tommy Vig vagy Willis Conover.
A Lemezpolc természetesen a legterjedelmesebb fejezet, hiszen a „hivatásos jazzrajongó” legfontosabb tevékenysége a lemezkritika-írás több hazai lapba (Hangjegyzet, Gramofon, Demokrata stb.). Büszkén említi is az előszóban, hogy két alkalommal az általa készített kritika alapján kapott Gramofon-díjat a hazai jazz két kiemelkedő képviselője, Dresch Mihály és Tóth Viktor. Az utolsó részben olyan recenziókat olvashatunk, amik a jazz vonzáskörét jelentő szakkönyvekkel, életrajzokkal, valamint jazztémájú kiállításokkal, fotótárlatokkal foglalkoznak.
A kötet bemutatóját a kiadó Gramofon Könyvek a Duna Palotában rendezte meg novemberben, ám nemrég a XII. kerületi zenekedvelők is megismerkedhettek vele közelebbről. Számos érdeklődő gyűlt össze a MOM Kulturális Központ Jókai-termében, ahol Retkes Attila, a Gramofon főszerkesztője beszélgetett a szerzővel. A remek, szvinges jazzmuzsikát három kitűnő zenész, Gyárfás István (gitár), Fritz József (klarinét) és Radics József (bőgő) szolgáltatta. A jó hangulatú összejövetelt kötetlen beszélgetés, dedikálás zárta.
A.