A_19._szazadi_Pest-Buda_arculatanak_meghatarozo_alakitoja1

A 19. századi Pest-Buda arculatának meghatározó alakítója

Százötven éve halt meg Hild József, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő alakja. Sok lakóháza, főúri palotája még ma is a pesti belváros Dunához közeli utcáit ékesíti, és számos gyönyörű villája épült fel a budai hegyvidéken is a 19. században.

Hild József már a családi környezetben magába szívhatta a szakma rejtelmeit, mivel apja, Hild János az Újépület tervezője és építésvezetője volt. A fiú a piarista gimnázium után a Bécsi Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Az Eszterházy család alkalmazottjaként a burgenlandi Kismartonban és Bécsben kezdett a szakmában dolgozni, majd apja építkezésein volt művezető. Hild János halála után az építőmesteri engedély megszerzéséhez itáliai tanulmányútra ment Firenzébe, Rómába, Milánóba, ott ismerkedett meg a reneszánsz hagyományokkal.
Magyarországon 1820-tól alkotott, bár az építőmesteri címet csak 1844-ben kapta meg. Főleg az 1838-as, nagy pesti árvíz után jutott sok megbízáshoz, közel 900 épület terveit készítette el. Szomorú, hogy ezekből több (Lloyd-palota, pesti városháza, Duna-parti lakóház- és szállodasor) áldozatául esett a város 20. század elején történő gyors átépítésének.
Hild Józsefet Pest díszpolgárává választották 1842-ben, 1854-ben pedig elnyerte a „Pest város architektor-építésze” címet. Budai, a Svábhegyen és a Budakeszi út mentén lévő villái is szép sikert arattak, máig a legértékesebb műemlék épületeiként tartjuk számon ezeket.
Házai, sajnos, nem minden esetben kapják meg az értéküket megillető megbecsülést, elég csak az 1845-ből származó, Diana utca 17/c alatti Karcag-villa elhanyagoltságára gondolni. A II., Budakeszi út 73. alatti, 1844-ben tervezett „Csendilla” sincs túl jó állapotban.A_19._szazadi_Pest-Buda_arculatanak_meghatarozo_alakitoja2De hogy ne csak negatív példákat említsünk: az elmúlt hónapokban fejeződött be a II., Budakeszi út 38. alatt található (szintén 1844-es) villa felújítása, a több évtizedig lakatlan épületet most a Magyar Művészeti Akadémia használja. Szépen karbantartják az 1841 és 1844 között emelt Császár-fürdőt is (II., Frankel Leó út 31–33.), vagy a Mátyás király út 14. alatti, 1846-ban épített egykori Libasinszky-villát, amely ma követségi épület.A_19._szazadi_Pest-Buda_arculatanak_meghatarozo_alakitoja3Hild fő művei többségében Pesten és vidéken valósultak meg. A Belvárosban járva szinte minden utcában jellegzetes hildi homlokzatarchitektúra hívja fel magára a figyelmet. Bár lakóházhomlokzatain ritkán figyelhetünk meg díszítő motívumokat, majd’ mindegyikre jellemző a mértéktartó, egyéni kialakítás. Csak felsorolásszerűen néhány pesti főúri palota és lakóház: a Derra-ház a József Attila utca és Október 6. utca sarkán (1838-ból); az egykori Tigris szálló – Wagner-ház a Nádor utca 5. alatt; Nádor utca 12.; Nádor utca 30.; az Ullmann-ház a Nádor utca 18. alatt (1833-ból).
A József nádor téren egykor öt lakóháza is állt, ezek helyén a múlt században nagyobb középületeket, bérházakat emeltek (például a Magyar Általános Hitelbank épülete most a Pénzügyminisztériumé). Mára csak a korábbi Postabank háza maradt meg a József nádor tér és József Attila utca sarkán, amelyet Hild 1824-ben tervezett, még Rosenfeld-palotaként.
Tovább haladva a Belvárosban, a Zrínyi utca és Mérleg utca sarkán, a Kossuth Lajos utca és Szép utca sarkán lévő (ennek emeletráépítése Ybl Miklóstól származik), az Akadémia utca 3., a Hild tér 2., a Váci utca 9.–Aranykéz utca 5., a Petőfi Sándor utca 3. (1833-ból), a Rákóczi út 13. és 15. (a mai Szlovák Intézet) alatti házak mind-mind Hild József munkái. Hosszan sorolhatnánk még számtalan lakóépületét a Városház utcában, az Arany János utcában, az Aranykéz utcában, a Dorottya utcában, a Dob utcában, a Károly körúton, az Apáczai Csere János utcában, a Sas utcában.
Hild alkotói tevékenysége kiterjedt az egyházi épületekre is. A Szent István-bazilika épületét az ő tervei szerint kezdték építeni, de 1867-ben bekövetkező halála miatt végül Ybl Miklós fejezte be. Hildnek köszönhetjük a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatának kialakítását (1856), mellette az Evangélikus Múzeum és az Evangélikus Gimnázium épületét (1854), valamint a Kálvin téri református templom timpanonos előcsarnokát és az oldalkarzatokat (1845). Az ő neve köthető Esztergomban a bazilikához (1843), a helyi Takarékpénztár épületéhez, a Főszékesegyházi Könyvtárhoz és az Érseki Papnevelő Intézethez (1865) is.
Hild tervezte a lovasberényi Sarlós Boldogasszony templomot 1834-ben, Cziráki Antal megbízásából. Az országot járók előtt talán nem ismeretlen a csodálatos táji adottságú, rendkívül tiszta harmóniájú református körtemploma Szilvásváradon (1839). Egyszerű, oszlopsoros megjelenésű a bajai Kálvária-kápolnája (1838). Rajta hagyta keze nyomát az egri főszékesegyházon (1837), valamint a kunhegyesi és a ceglédi református templomokon is (1834, 1839).
Ő tervezte a Reáltanoda utcai Főgimnáziumot, a mai Eötvös József Gimnáziumot 1857-ben. Itt kezdték meg középiskolai tanulmányaikat a késő historizmus legnagyobb építészei.
Nagyméretű és jellegzetes gyárépülete, a „Valero” selyemgyár a Markó utca és Honvéd utca találkozásánál épült 1836-ban. Ma irodaházként használják. Talán sokan nem tudják, hogy az Üllői úti Mária Terézia laktanyát, azaz az 1956-os forradalom központjának számító Kilián laktanyát szintén Hild tervezte 1848-ban. Nem hiányzik az életműből néhány gyönyörű vidéki kastély sem: a dénesfai Cziráki-kastély, vagy a bajnai Sándor–Metternich-kastély, Sándor Móric gyönyörű, timpanonos, oszlopsoros épülete 1834-ből.
Sajnos a pesti városházát tornyával, a párkányzaton ülő szoborsorral ma már nem csodálhatjuk meg, mivel az Erzsébet híd építése miatt lebontották. Ugyancsak lebontott reprezentatív épülete, a Lloyd-palota helyén ma nagy szállodatömb emelkedik (Zalavári Lajos tervei alapján).
Büszkék lehetünk arra, hogy ennek a hihetetlenül termékeny, kiváló építésznek az életművéből szép, emblematikus alkotások maradtak ránk, arra viszont kevésbé, ahogyan bánunk némelyikkel. Ha rövidesen nem változtatunk ezen, akkor nemhogy unokáinknak, de még fiainknak sem lesz szerencséjük látni ezeket.

Rosch Gábor építészmérnök