Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Hogyan_lehet_vedekezni_a_trukkos_lopasok_ellen

Hogyan lehet védekezni a trükkös lopások ellen?

A jellemzően az idősebb korosztály sérelmére elkövetett trükkös lopásokról, a leggyakrabban alkalmazott módszerekről és a megelőzésről esett szó a Hegyvidéki Kulturális Szalonban júniusban tartott rendőrségi tájékoztatón.

Évtizedről évtizedre egyre több idős ember él Budapesten, jelenleg nagyjából 400-450 ezer 60 év feletti hölgy és úr lakik a fővárosban. Az ő sérelmükre elkövetett egyik leggyakoribb bűncselekményfajta a trükkös lopás. Örömteli, hogy ennek száma a XII. kerületben csökken, ami egyebek mellett annak is köszönhető, hogy a lakosság egyre inkább megfogadja a rendőrség tanácsait, és kellő távolságot tart a gyanúsan viselkedő idegenekkel szemben.
Minderről Vukics Norbert rendőr zászlós beszélt a Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott legutóbbi tájékoztatóján. A XII. kerületi kapitányság munkatársa mindenekelőtt a trükkös lopás fogalmát definiálta: azokat a bűncselekményeket nevezik így, amelyek esetében a bűnözők, az áldozat jóhiszeműségét, segítségnyújtási szándékát kihasználva, figyelemeltereléssel tulajdonítanak el pénzt és értéktárgyakat.
Ebből az is következik, hogy a trükkös tolvajok leggyakrabban többen „dolgoznak”. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az idősek bizalmába férkőzzenek, ezért jól öltözöttek, behízelgő modorúak, segítőkésznek mutatkoznak, esetenként távoli rokonnak, a rokon barátjának adják ki magukat.
Ezért nagyon fontos, hogy idegeneknek soha senki ne beszéljen magáról, a családjáról, de még a szomszédjairól sem, mert a tolvajok felhasználhatják ezeket az információkat. Veszélyesek lehetnek a különféle internetes közösségi oldalak is, többen ugyanis kiírják, hogy mikor viszik el nyaralni a szülőket, nagyszülőket, ami szinte felhívás az elkövetők számára. Sokan próbálkoznak telefonon információkat szerezni, például hivatalos személynek adják ki magukat. Ilyenkor nem szabad mondani semmit – a hivatalos szervek telefonon nem végeznek adategyeztetést.
Tipikus elkövetési módszer a házhoz járó szolgáltatások kínálása; előfordult, hogy egy vándorköszörűs több százezer forintért élezett meg késeket. Nem ritka, hogy sorsolásra hivatkozva jutnak be az elkövetők a lakásba: azt mondják, a sértett nyert valamit, s miközben a papírokat töltik ki, az „ügyintéző” társa igyekszik ellopni az értékeket.
Trükkös módszer az is, hogy ráveszik az áldozatot a vagyontárgyak átadására, vagy elérik, hogy megmutassa, hol tartja azokat. Ez utóbbinak gyakori módja, hogy pénzt visznek, az átadás előtt elkérik a nyugdíjszelvényt, vagy arra hivatkoznak, hogy nincs már náluk kisebb címlet, ezért szükség van visszajáróra. Ilyenkor a sértett tulajdonképpen saját maga mutatja meg, hol tartja a pénzét. Ezért fontos, hogy soha nem szabad idegent beengedni a lakásba, akkor sem, ha igazolványt mutat, vagy akár valamilyen egyenruhának tűnő ruhadarabot visel.
Természetesen előfordulhat, hogy valóban valamelyik közműcég szakembere végez ellenőrzést a házban. Ebben az esetben el kell kérni a munkatárs nevét és azonosító számát, megnézni a személyi igazolványát, majd felhívni az adott szolgáltatót. Különösen akkor helyes ez az eljárás, ha az ütemezett ellenőrzésekről nem érkezett előzetes tájékoztató, hiszen ezekről többnyire felhívást tesznek ki a ház kapualjában. Amennyiben valaki mégis idegent enged be magához, gondoskodjon arról, hogy ne legyen egyedül, a legegyszerűbb, ha áthívja a szomszédot.
Előfordul, hogy lomtalanítás előtt a trükkös tolvajok vételi ajánlatot tesznek a lomokra, közben pedig megpróbálják elvinni a valódi értékeket, ezeket pedig – a sértett figyelmetlenségét kihasználva – ráírják az adásvételi szerződésre. Könyvvásárlással is rendszeresen próbálkoznak a bűnözők. Ilyenkor a biztonság kedvéért érdemes kihívni a rendőrséget.
Az sem ritka, hogy az elkövetők kórház közelében szólítják le áldozataikat, vagy a kutyát sétáltató idősekre vetik ki a hálójukat, sokszor eltartási szerződést kínálva. Kedvelt módszer, hogy „betegeknek gyűjtenek” készpénzt. Ekkor el kell kérni a számlaszámot, és ellenőrizni a segítséget igénylő szervezet valódiságát.
Megesik, hogy valakik drágának mondott termékeket árulnak autóból, vagy bádogos munkát vállalnak elsőre alacsonynak tűnő áron, az üzletkötés végére azonban megsokszorozódik a fizetendő összeg. Fontos tehát, hogy utcán, lakásban soha senki ne vegyen semmit, sőt határozottan küldje el azt, aki eladással próbálkozik.
Egyesek rendőrnek, településőrnek, netán polgárőrnek adják ki magukat. Ha valaki így szeretne bejutni a lakásba, esetleg személyes adatokat kér, mindenképpen hívni kell a rendőrséget a 112-es számon, és érdeklődni a személyazonosságról, függetlenül attól, milyen igazolványt mutatott az illető. A rendőrnek meg kell mondania azt is, hogy melyik kapitányságról, milyen ügyben érkezett. Az igazolvány fontos ismertetőjele, hogy a jobb alsó részén csillag alakú hologramos matrica található, a hátoldalán pedig rajta van a lejárati dátum.
Ha bárki ellen bűncselekményt követtek el, hívja az Áldozatvédelmi Szolgálatot, ahol jogi és anyagi segítséget is kaphat! Telefonszám: 06/80-225-225.

MM.