mMunkacsy_Mihaly-dijasok_kiallitasa_a_Hegyvideken1

Munkácsy Mihály-díjasok kiállítása a Hegyvidéken

Vannak, akiknek még mindig szokatlan, hogy a Hegyvidék Galéria január óta a XII. kerület „főterén”, a Királyhágó téren várja a vendégeket, ám mostanra már egyértelművé vált, hogy az új kiállítóterembe gyakrabban térnek be érdeklődők, mint korábban a Városmajorba. A galéria legújabb tárlata az idei Munkácsy Mihály-díjas képzőművészek alkotásait mutatja be.

„Egy ideig gyerekkönyvtár volt ezen a helyen, majd galéria lett belőle, amelynek belső terét a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói és tanárai tervezték meg. Büszkék vagyunk rá, mert sok munkánk van benne – mutatta be röviden a Királyhágó téri kiállítóhelyet Pokorni Zoltán polgármester a Hegyvidék Galéria legújabb tárlatának megnyitóján, majd a „főszereplőket”, a Munkácsy Mihály-díjjal ez évben kitüntetett képzőművészeket köszöntötte. – Munkáikból először rendezünk tárlatot. Reméljük, hagyományt tudunk teremteni, s minden évben megtartjuk a Magyar Művészeti Akadémiával és az Emberi Erőforrások Minisztériumával közös programot.”
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke csatlakozott az elhangzottakhoz, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben kiváló és rangos tárlatoknak ad otthont a historikus hely. Mint mondta, ezért az MMA is mindent megtesz majd.
Az 1950-ben alapított Munkácsy Mihály-díj kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adományozható. Napjainkban a nemzeti kulturális örökség minisztere adományozza az elismerést a szakmai kuratóriumok javaslata alapján. Ünnepélyes átadása minden évben március 15-én történik.
Az idei hét díjazott egyike, a performanszokat is rendező, bécsi és római ösztöndíjat is elnyerő Csurka Eszter a festményeit gyakran vegyes technikával, kollázzsal készíti. Munkáit szürreális motívumok, filmszerű látásmód jellemzik. A pannót és díszleteket is tervező Kéri László festőművész alkotásai több magyar kiállítóteremben, mások mellett a Magyar Nemzeti Galériában is megtalálhatók. Műveit Lengyelországban, Ausztriában, Franciaországban és Hollandiában is láthatta már az ottani közönség.
A gyermekkorában Németországban élő, előbb Londonban, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE) festészetet tanuló Nemere Réka Bécset is megjárta ösztöndíjjal. Ma már nemcsak hajdani diákja, hanem tanítója is az MKE-nek. A spanyol, holland és dán ösztöndíjakat is maga mögött tudó Nemessányi Klára festőművész és restaurátor huszonhárom éve többnyire a magyarországi műemlékállomány faliképein dolgozik. 2014 óta szakértői tevékenységet is folytat a műemlék épületek kutatása, valamint a kollégák felé történő szakmai tanácsadás terén.Munkacsy_Mihaly-dijasok_kiallitasa_a_Hegyvideken2Szakáll Ágnes festőművész gyermekkora óta Budapest XVII. kerületében élt, előbb Rákosligeten, majd Rákoshegyen. Szociografikus igénnyel ábrázoló festészetének egyik alapélménye és témája a külvárosi környezet. A „Boldi” néven alkotó Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész pécsi, villányi, budapesti és bécsi iskolákba járt, tagja több párizsi szalonnak, valamint az Ír Szobrász Társaságnak.
A vajdasági Zentán született Verebes György festőművész az MKE-n elvégzett tanulmányai óta festészettel foglalkozik, könyvillusztrációkat készít, színházi díszletet, belsőépítészeti arculatot tervez. Mindemellett több jazz- és világzenét játszó zenekarban közreműködik mint alapító tag, zongorista, zeneszerző és színházi zenét író művész. Jelenleg ő a Szolnoki Művészeti Egyesület művészeti vezetője.
A Munkácsy Mihály-díjas képzőművészek alkotásait augusztus 18-ig, keddtől péntekig 10–18, szombaton 10–14 óráig tekinthetik meg az érdeklődők a Hegyvidék Galériában (XII., Királyhágó tér 10.).

V. K.