Sikert_hozott_a_meghasonlott_tulipan

Sikert hozott a meghasonlott tulipán

Színészettel foglalkozna, szereti a klasszikusokat, drámastúdióba jár, mindemellett kitűnő tanuló Pálhegyi Júlia, aki nemrégiben első lett a fővárosi vers- és prózamondó versenyen. Az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója a döntőben Örkény-egypercest adott elő.

Ötödikes kora óta minden évben elindul a fővárosi vers- és prózamondó versenyen Pálhegyi Júlia. Első alkalommal nem tudott továbblépni az iskolai fordulóból, majd kétszer a kerületi selejtező jelentette számára a végállomást, az idén viszont nemcsak bejutott a döntőbe, hanem ott a legjobbnak bizonyult.
„Korábban mindig verseket mondtam, most mégis egy Örkény-novellát választottam, mert szerettem volna ebben a műfajban is kipróbálni magam. Nagypapám sokszor elolvasta nekem az Egy meghasonlott tulipánt, rögtön ez ugrott, be, amikor az interneten keresgéltem” – mesélte az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola nyolcadikosa, aki elmondása szerint sohasem lámpalázas, ha színpadra kell állnia. Sőt, kifejezetten szeret szerepelni, egészen kis kora óta vonzódik a színházhoz. Otthon rendszeresen előadásokat tart a szüleinek, és mostanában kistestvéreit is bevonja a családi „színházcsinálásba”.
Pálhegyi Júlia hétévesen került a Budafoki Musical Stúdióba, ahol már színpadi szerepeket is kapott, ott lett végérvényesen rabja a világot jelentő deszkáknak. Később a Dominó Színjátszó Csoportba járt a Marczibányi téren, ami tulajdonképpen egy stúdiószínpad, s tagjai leginkább maguknak állítottak össze előadásokat, egymásra épülő jelenetfüzéreket. Felléptek azért nagyközönség előtt is, beneveztek például a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozóra – és a döntőig jutottak.
Az ELTE-s diák december óta tagja az Örkény István Színház keretei közt működő, Kaptár nevű ifjúsági alkotócsoportnak. Ebben a fiataloknak lehetőségük nyílik a színházi műfajok gyakorlására, az előadásokhoz kapcsolódó workshopokon vesznek részt, előadásokra járnak, megismerkednek a színházzal.
„Néhány hónapja beiratkoztam a Földessy Margit Színjáték- és Drámastúdióba, ahol még céltudatosabban készülhetünk a szakmára. Verseket tanulunk, énekelünk, táncolunk, darabokat próbálunk. Tetszik a színészkedés, az, hogy fent lehetek a színpadon – árulta el Júlia, aki színpadi tapasztalatait a versenyen is kamatoztathatta. – Amikor elmondtam a novellát, csak egy picit izgultam, az eredményhirdetésen viszont annál inkább. Ficza István volt a zsűri elnöke, őt már sokszor láttam játszani az Örkény István Színházban. A József és testvérei premierjén alkalmam nyílt beszélgetni vele, azt hittem, azóta biztosan elfelejtett. Nagyon meglepett, és jó érzés volt, hogy a döntő után azt mondta, emlékszik rám. Ez sokat jelent nekem.”
Pálhegyi Júlia ráadásul nemcsak az előadóműfajokban jeleskedik, hanem az iskolában is, hiszen kitűnő tanuló. Könnyen memorizál; kedvencei a humán tárgyak, különösen az irodalom, de az angolt is szereti.
„Szeptembertől a Madách Imre Gimnázium tanulója leszek, ott működik a híres Thália Stúdió, ahová nagyon jó lenne bekerülni. Ez volt az egyik oka annak, hogy a Madáchba adtam be a felvételimet. A másik a francia tagozat, mert egy párizsi út után elhatároztam, hogy megtanulom a nyelvet, és jobban megismerem a kultúrát. Már csak azért is, mert utóbbi a színház világában különösen fontos” – tekintett előre Júlia, hozzátéve: ha nem sikerül bejutnia a színész szakra, akkor is színházi vonalon képzeli el a jövőjét, szívesen lenne akár rendező, vagy dramaturg.
Mert – ahogyan megfogalmazta – a színház nem puszta hivatás, sokkal több annál. Segíthet az embereknek megoldani a lelki problémáikat, hiszen a karaktereken, történeteken keresztül mindenki ráismerhet önmagára, így könnyebben megtalálhatja a helyét a világban. Ezért érdemes egy darabot többször is megnézni, és elgondolkodni, mi a valódi üzenete, milyen tanácsokkal lát el.

mm.