Klimabarat_Fenntarthatosagi_Fesztival1

Első Klímabarát Fenntarthatósági Fesztivál

„Ha a méhek egyszer kihalnak, az emberi fajnak már csak négy éve lesz hátra a Földön” – írta Albert Einstein az 1920-as években.

Azok, akik ott voltak a MOM Kulturális Központban rendezett első Klímabarát Fenntarthatósági Fesztivál előadásain, nemcsak azt tudhatták meg, mi rejtezik a nagy tudós szavai mögött, hanem a többi között a városi zöldtető- és zöldfal-programról, a natúrparkok lényegéről, továbbá arról is hallhattak, hogy a Hegyvidéken fél éve létrehozott zöld iroda nem egyfajta „fióknak készülő”, hanem a mindennapokban kivitelezhető környezetvédelmi programot dolgozott ki a XII. kerület számára.
„Régóta büszkélkedik a tizenkettedik kerület azzal, hogy Budapesten belül a Hegyvidéken található a legnagyobb zöld felület. Ám nem érhetjük be a büszkeséggel, hiszen ezt a zöld felületet fenntartani és védeni is tudni kell” – mondta köszöntőjében Kovács Lajos, aki nemcsak a Hegyvidék alpolgármestereként volt jelen az első Klímabarát Fenntarthatósági Fesztiválon, hanem a rendezvény házigazdájaként és a Klímabarát Települések Szövetségének elnökeként is.
A szervezet azért jött létre, hogy helyi és települési szinten segítse és megkönnyítse az elkerülhetetlen éghajlati változáshoz történő felkészülést, és egy közösségbe vonja azokat, akik valóban készek minél többet tenni az ügy érdekében. Az alpolgármester reményei szerint az első Klímabarát Fenntarthatósági Fesztivál hagyományteremtő rendezvénnyé válik, és mostantól minden évben megtartják.Klimabarat_Fenntarthatosagi_Fesztival2Az esemény jellegéhez illően még a MOM Kulturális Központ szabadtéri színpadán fellépő Alma együttes is úgy adott igen jó hangulatú koncertet, hogy tagjai közben szót ejtettek a természet tiszteletének fontosságáról. Talán nem kell különösebben magyarázni, miért volt jó ötlet, hogy a fesztivált családi programok is színesítették egy olyan rendezvényen, ami a környezettudatos életre hívja fel a figyelmet.
Az egész napos rendezvény „Mézédes nap” mottója arra való utalás, hogy a fesztivál vendége volt a Magyar Méhészeti Egyesület. A számos méhész szakembert felvonultató talk show-ban sok érdekességet megtudtunk „hártyás szárnyú kis barátainkról”.
Napjainkban a méz a legtisztább eledel Magyarországon. Mária Terézia idejében olyannyira elismerték a méhészek hasznos munkáját, hogy nekik nem kellett adót fizetniük.
Hazánk sok országhoz képest jó helyzetben van a méhpopulációt illetően, lévén hogy egy négyzetkilométeren 12 méhcsalád tevékenykedik, de világszinten aggasztóan csökken a számuk. Csak egy példa: az USA-ban harminc éve 16 millió méhcsalád élt, ez mára 4 millióra apadt. Az FAO felmérése szerint évente másfél millió tonna méz termelődik a Földön, de ez a szám a fogyasztásra, nem pedig a tényleges termelésre vonatkozik.
Szóba került, hogy a méhcsípés által az emberbe kerülő méreg hányfajta betegségre jelent gyógyírt, s hogy a méhek egyfajta „ökológiai indikátorok”, vagyis amibe ők belepusztulnak (elsősorban környezetszennyező anyagok által), azt az embereknek is kerülniük kell, mert hosszabb távon biztosan nem tesz jót. A felszólaló méhészek közül többen értetlenkedtek, hogy a magyar emberek többsége tart a méhektől – ez ráadásul elsősorban a városiakra jellemző, holott hasznos dolog, ha a méhek megtelepednek a nagyobb településeken. Sőt! Érdemes őket még több porzásra és nektárgyűjtésre serkenteni azzal, hogy aki csak teheti, balkonládába gyógynövényeket (zsályát, izsópot, kakukkfüvet, levendulát, ánizst) nevel, de az is elég, ha egy uborkát futtat fel a terasz falára.Klimabarat_Fenntarthatosagi_Fesztival3Albert Einstein igazságát – mely szerint ha a méhek elpusztulnának, rá négy évre az emberiség is eltűnne a Földről – egy amerikai újság oly módon támasztotta alá, hogy lefotózott egy teli zöldség- és gyümölcsstandot, majd a képről kitörölte azokat a termékeket, amelyek nem léteznének a méhek beporzó munkája nélkül. A végeredmény: szinte alig maradt valami a stand polcain. Számokkal szólva: az emberiség táplálékának 90 százalékát adó 100 növényfajta 70 százalékát méhek porozzák be.
Sok érdeklődőt vonzottak a Klímabarát Települések Szövetségének előadásai is, amikre nemcsak Budapestről, hanem vidékről is érkeztek előadók. Az Újbudát képviselő klímakoordinátor egyebek mellett mesélt a Kamaraerdei tanösvény kiépítéséről, a haszonnövények ültetésére kialakított közösségi kertek sikeréről, a cserje- és faültetési programról, valamint megemlítette, hogy mekkora sikere van a kicsik körében az óvodákban elhelyezett belsőtéri zöldfalaknak, a magültetéstől kezdve a locsoláson át a fogyasztásig. Beszélt arról is, hogy a Bikás parkban létrehozott biotó milyen előnyös változásokat hozott a környéken lakók számára. A Szekszárdi Klímakörtől érkező munkatárs azt mondta el, hányféle munkacsoportban végeznek megannyi munkát energiagazdálkodási, közlekedési, környezeti nevelési, vízgazdálkodási és hulladékgazdálkodási területen.

A Tápió Natúrpark bemutatása kapcsán kiderült, milyen elgondolás alapján jött létre a Tápió-vidék területfejlesztése, és hogy a natúrparkok (Magyarországon kilenc ilyen van, főként a Dunántúlon) nemcsak környezettudatosságot jelentő területek, ahol természetkímélő gazdálkodás folyik, hanem természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékei is vannak, amik vonzó pihenési lehetőséget jelentenek a turizmus szempontjából.
A „Zöldíthető városi felületek – Zöldtető és zöldfal” című fórumon bemutatták a főváros által támogatott, Zöldhomlokzat című új magazint, amelyben kertépítész szakemberek írnak arról, milyen módon „zöldesíthetők” a városok. A világ számos területén sokféle módon próbálnak minél több zöld felületet becsempészni a városfalak közé, és ez Magyarországon is egyre elterjedtebbé válik.
Bár csak fél éve alakult meg a Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodája (https://www.hegyvidek.hu/hivatal/ugyintezes/zold-iroda), máris igen komoly és átfogó tervet tudott bemutatni Rózsa Zoltán irodavezető, hangsúlyozva, hogy a Hegyvidék környezetvédelmi programja nem a „fióknak készül”, hanem a mindennapokban elvégezhető feladatok összessége. A 2017–2022 között megvalósítandó program témái a többi között a légszennyezettség és a zajterhelés, a természet- és tájvédelem, a zöldfelület-gazdálkodás, a felszíni és felszín alatti vizek, az energiatakarékosság, a hulladékgazdálkodás és a környezetbarát közlekedésfejlesztés.

V. K.