Sulyos_betegsegeket_okozhat_az_elhizas

Súlyos betegségeket okozhat az elhízás

Milyen egészségügyi zavarokat, betegségeket okozhat a túlsúly és az elhízás? A többi között erre a sokakat érintő kérdésre is választ adott az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásában dr. Krivanek László. A belgyógyász arra figyelmeztette hallgatóit, hogy tegyenek meg mindent testsúlyuk megőrzése érdekében.

A túlsúly, és különösen az elhízás, olyan, mint egy polip, hiszen számos kórkép tartozhat hozzá. Gondoljunk a magas vérnyomásra, a 2-es típusú cukorbetegségre, a koleszterinszint emelkedése miatt kialakuló szív- és érrendszeri megbetegedésekre, amik gyakran együtt fordulnak elő az iparilag „fejlettnek” nevezett társadalmakban, és összefüggésbe hozhatók az elhízással – hívta fel a figyelmet dr. Krivanek László, a Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatának belgyógyász-diabetológusa az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásában.
A szakember elmondta, hogy az elhízás mértékét a testtömegindex mutatja meg. Ez igen egyszerűen kiszámolható, a testsúlyunkat osszuk el a magasságunk négyzetével: az eredmény 19 és 25 között normális, 25 felett túlsúlyt, 30 felett elhízást jelez. Legalábbis az európai protokoll szerint, ugyanis például Japánban már 25 felett elhízásról beszélnek.

Krivanek László azt javasolja, hogy mindennap tegyünk meg 10 ezer lépést, mert a mozgásnál semmi sem tartja fenn jobban a testsúlyt. Az ellenőrzéshez szerezzünk be lépésszámlálót, az olcsó eszközzel pontosan nyomon követhető a napi teljesítmény.
A mozgás azért is fontos, mert kutatások szerint Magyarországon rendkívül sokan szenvednek metabolikus szindrómában, azaz anyagcserezavarban. Ennek jele a hasi elhízás, ami a férfiaknál 94, a nőknél 80 centiméternél nagyobb haskörfogatot jelent.
A szakember kiemelte: részben az elhízás, a mozgásszegény életmód is hozzájárul ahhoz, hogy a szomszédos Prágában, vagy éppen Bécsben folyamatosan nő a születéskor várható élettartam, ami egyébként is magasabb a magyarénál. Ha nem változnak a mutatók, Magyarországon a most született gyerekek fiatalabban halnak majd meg, mint a szüleik.
Nem véletlen, hogy a 2-es típusú cukorbetegség immár népbetegségnek számít, a diabéteszesek körében ráadásul magasabb a daganatos megbetegedések előfordulása, mindez pedig visszavezethető az elhízásra. Riasztó adat, hogy a csecsemőknél duplázódott, a kamaszoknál 70 százalékkal nőtt a cukorbetegek száma.
A cukorbetegek 60-80 százaléka túlsúlyos Európában, az ezzel járó magas koleszterinszint, vérzsírszint pedig fokozza a trombózis, az infarktus, az agyvérzés veszélyét. S ez nem minden: a túlsúlyos emberek esetében jóval nagyobb a bőrfertőzések, a szülészeti szövődmények, a szívbetegségek valószínűsége. Ez utóbbi itthon a nőket is egyre inkább érinti.
„Kéz a kézben jár” a túlsúllyal a magas vérnyomás, az epekő – aminek köze van a magas koleszterinszinthez –, az ütőér (artéria) meszesedése, a női Alzheimer-kór és a demencia. Nők esetében a felszedett kilók két és félszeresére növelik a daganatok, ezen belül hatszorosára a méhnyak- és a vesedaganat kialakulásának esélyét.
„A legnagyobb érték nem az, hogy élünk, hanem az, hogy jól élünk” – idézte Szókratészt Krivanek László. A gondolat napjainkban különös jelentőséggel bír, hiszen nagyon sokan a virtuális világba menekülnek, ami társadalmi és egészségügyi szempontból egyaránt rendkívül káros. Mások mellett az elhízáshoz is nagymértékben hozzájárul – figyelmeztetett a belgyógyász, aki nem győzte hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, amiben kulcsszerepe van a mindennapos mozgásnak. Ezért kell figyelni a testtömegindexünket, emellett egészségesen táplálkozni.
Napi 30-60 perc mozgás az ideális, arra viszont figyeljünk, hogy tartsuk be a fokozatosság elvét, szoktassuk hozzá szervezetünket a testedzéshez. Egy idő után észrevehetően csökken a vérnyomás, a vércukor szintje és a testsúly – ez utóbbihoz érdemes tudatosan mérsékelni a szénhidrát bevitelét, de azt sem agresszívan.
Kenyér nélkül megvagyunk, cukorbetegség esetén tejet mértékkel, fehér lisztet inkább ne fogyasszunk, egy-két marék olajos mag ugyanakkor erősen ajánlott. Felejtsük el a gyorséttermeket, étkezzünk lehetőleg otthon és társaságban, lassan, megfontoltan (cukorbetegek ne egyenek banánt és szőlőt!). Rendkívül fontos, hogy étrendünk fele legyen rost típusú szénhidrát, a negyede fehérje (például: hal, sajt, túró, tojás) és esszenciális zsírsav. Ezzel máris sokat teszünk egészségünk megőrzéséért.

(-os)