Transzcendentalis_leleklenyomatok1

Transzcendentális léleklenyomatok

Az ecset és a szén napszámosa, a festő, aki színesen álmodik, és fekete-fehéren él – vallja ars poeticájában Eisele Szűcs Zoé festőművész, aki Aradról érkezett bemutatni alkotásait a hegyvidéki polgármesteri hivatalban.
A Hegyvidéki Önkormányzat és testvérvárosa, Arad között hét évvel ezelőtt kezdődött meg a termékeny kulturális kapcsolat. „Amikor a hegyvidékiek szerepelnek Aradon, mindig érezzük, hogy nagy szeretettel fogadnak bennünket, hasonlóképpen mi is örömmel várjuk onnan a vendégeket, képzőművészeket, zenészeket, táncosokat. A mai, konfliktusokkal terhelt világban a közösségi kapcsolatok, mint a miénk is, felértékelődnek” – fogalmazott a megnyitón köszöntőjében Fonti Krisztina alpolgármester.
„Ismét nagy szeretettel jöttünk Budapest, mondhatjuk, legfestőibb kerületébe – mondta Bognár Levente, Arad város alpolgármestere. – A kiállítás megnyitója előtt írtuk alá az ez évi együttműködési programunkat, de közöttünk a testvérvárosi kapcsolat eddig sem maradt csak papíron. Nekünk öröm elhozni kulturális értékeinket a világváros Budapestre.”
Eisele Szűcs Zoé a Bukaresti Képzőművészeti Akadémián végzett az egyik legjelentősebb kortárs festőművész, Corneliu Baba tanítványaként. Nemzetközileg elismert és díjazott képzőművész, nemcsak festő, hanem díszlettervező, grafikus, költő, sőt tanított is – mutatta be a vendéget Siska-Szabó Hajnalka festőművész.
Az alkotó művei aranyban, vörösben és kékben úszó, transzcendentális léleklenyomatok. Festményein visszatérő motívumok ló és lovasa, akik szárnyalnak, mégis földi lények; a négy alapelem, a tűz, a víz, a levegő és a föld; valamint védjegyei, a tágra nyílt szemű alakok. A művésznő invitál: gyere velem, ne feledd, csak az álmod a tied, a többi múlandó!
„Ha sikerül, hogy Mari néni, aki tartozásai és a vállát húzó két szatyor súlyával megáll a kép előtt, egy percre elfelejti, ami nyomasztja, akkor megtettem a magamét” – jelentette ki Eisele Szűcs Zoé.Transzcendentalis_leleklenyomatok2

Élete, pályája legfontosabb eseményeiről így beszélt: „Nehezen jutottam be a főiskolára, Bukarestben nem szívesen adtak helyet erdélyi gyerekeknek. Csodálatos tanáraim voltak, elsősorban Baba mester, Románia legjobb festője. Tőlük tanultam meg tisztelni az anyagot, amivel dolgozom, és a fényt. A természetben járva fényképezek, rajzolok, de alkotni otthon, csendben szeretek, főleg olajjal.”
A kemény diktatúra idején Eisele Szűcs Zoé a bábszínházban dolgozott, mint mondta, „a nyuszinak két füle van, és négy lába, s ezt a politika sem változtathatja meg”. Egy lánya van, a férjével 47 éve él együtt. „Valaha együtt sportoltunk, az élet úgy hozta, hogy ő fizikai munkás volt. Nekem ez morális hátteret biztosított, könnyebben éltem meg a saját fajtám, a művészek bohémságát. Édesanyám nagy mágus volt, bármihez hozzákezdett, meg tudta csinálni – ma lenne a születésnapja –, tőle lestem el, mit jelent teremteni.” Lehet, hogy őt idézi az itt kiállított Mágus című kép nőalakja.

(-thy)

 

A kiállítás június 2-ig megtekinthető, ügyfélfogadási időben.