Az_elvalt_apak_helyzete_hazankban

Az elvált apák helyzete hazánkban

Kaiser László költő, író tartott előadást az „Apa is csak egy van” elnevezésű programsorozat legutóbbi összejövetelén a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. Mondandóját Elvált apák Magyarországon című, 2013-ban megjelent könyvére alapozta.
„A kötetben az elvált apák súlyos helyzetét vizsgáltam, nem vitatva a kivételeket és az elvált anyák nehéz életsorsát. Erkölcsi, lélektani, jogi problémákról és tendenciákról írtam, ehhez csatoltam az érintettek vallomásait” – kezdte Kaiser László, aki Budapesten született 1953-ban, végzettsége szerint tanár és dramaturg. Dolgozott könyvtárban, színházban, szinkronlektorként. Versei, prózai írásai, esszéi, tanulmányai, interjúi jelentek meg. Közel húsz esztendeje az általa alapított Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió vezetője.
Az előadó nem tagadta meg irodalmár mivoltát, bőven idézett magyar és nemzetközi íróktól, költőktől. Elsőként összefoglalta azokat a demográfiai tényeket, amikről a programsorozat iránt érdeklődők már az előző alkalommal hallhattak: alacsony születésszám, az ország lakosságának fogyása, az erre vonatkozó riasztó prognózisok, a válások magas száma, a házasságon kívül született gyermekek és az egyszülős családok arányának növekedése. Mint mondta, a tények feltárása elengedhetetlen, Illyés Gyulát idézve: „mert növeli, ki elfödi a bajt”.
Az író körüljárta a választott téma alapfogalmait. A válás ma hazánkban még mindig stigmatizál, de ennél is fájdalmasabb, hogy gyakran sérülnek a gyerekek jogai. Az ENSZ vonatkozó egyezménye leszögezi, hogy tiszteletben kell tartani „a mindkét szülőjétől vagy ezek egyikétől külön élő gyereknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn mindkét szülőjével”.
Az apakép változásairól szólva Tringer László pszichiátert idézte: „Az apa fogalma végső soron a morál princípiumát jeleníti meg. Az apátlan nemzedék önazonosságát, cselekvéseinek vezérlését a morál helyett a jog és a pszichológia vette át.”
Fontos terület a konfliktuskezelés, amelyben a szerző szerint mi, magyarok, nem jeleskedünk. „Konfliktusok mindenütt vannak, a boldog családokban is – mondta. – Ezek megfelelő kezelésével összefér a nyugalom és boldogság, de a rossz kezelés előbb-utóbb boldogtalanságot szül, ez lehet a válás kiindulópontja is. A válási árva – több százezer gyermek – ezt a hibás mentalitást sajátítja el, nagyobb eséllyel küzd majd devianciával, felnőttként maga is elválik.”
A családi élet zavarainak, a válásnak oka lehet az általános gazdasági helyzet is, az apa munkanélkülisége, a létminimum alatt élő ember mindennapi küzdelme. A legrosszabb forgatókönyv a válást követő hajléktalanság. Nem elhanyagolható tény, hogy Magyarországon közel egymillió fő alkoholfüggő, ez is gyakori válóok.
Az előadó egy Gandhi-idézettel búcsúzott és biztatott mindenkit. „Te magad légy a változás, amit látni akarsz a világban!”

-thy