Visszaélnek az idősek bizalmával

„Az emberek többsége, ha bűnelkövetőkről esik szó, riasztó kinézetű, durva alakokra gondol, ám a trükkös tolvajok általában nem ilyenek. Épp ellenkezőleg: megnyerő külsejűek, jól öltözöttek, ápoltak, akik udvarias, segítőkész, barátságos modorukkal tudnak a bizalmunkba férkőzni” – mondta Vukics Norbert körzeti megbízott a Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott bűnmegelőzési előadásában, amelyben a trükkös lopások legelterjedtebb formáiról beszélt a többségében idősekből álló hallgatóságnak.
A XII. kerületi rendőrkapitányság munkatársa elmondta, hogy az elkövetők időnként az önkormányzat vagy valamelyik segélyszervezet alkalmazottjának adják ki magukat, és arra hivatkozva csengetnek be idősekhez, hogy támogatást vagy adományt hoznak. A „juttatás” átadásához nyugdíjszelvényt, igazolványt, esetleg közműszámlákat kérnek – ezt azonban csak azért teszik, mert sokan ezekkel az iratokkal együtt tárolják otthon a készpénzüket, ékszereiket. Az értékekhez, miután meglátták, már gyorsan hozzájutnak a hívatlan vendégek: elterelik a lakó figyelmét, például rosszullétre panaszkodva vizet kérnek, vagy kikéredzkednek a mosdóba.
Nemrégiben egy trükkös tolvaj szociális támogatás ígéretével állított be lakásokba. Ötezer forintot adott volna át, de csak húszezres volt nála, ezért kérte, hogy abból adjanak vissza neki. Ezután következett az, ami ilyenkor szinte mindig történni szokott: az illető kileste, honnan került elő a visszajáró, majd egy alkalmas pillanatban zsebre tette az otthon tartott pénzt.
Korábban egy nő a körzeti háziorvos új asszisztensének adta ki magát, és „ajándékként” valamilyen értékesnek mondott egészségügyi terméket adott át áldozatainak. Hamar kiderült azonban, hogy az ajándék nincs ingyen: volt, akitől a szélhámos szállítási díj címén 70 ezer forintot kért.
Átverésre hajtanak a házról házra járó köszörűsök is, akik azt ajánlják, hogy 300 forintos egységáron megélezik a késeket, majd amikor elkészülnek a munkával, közlik, hogy centiméterenként értendő a 300 forintos ár. Az utcáról beeső, magukat ajánlgató „mesteremberekben” sem szabad megbízni: egy idős úrnak a napokban 35 ezer forintért ígértek bádogozást, aminek a költsége végül 700 ezer forint lett, ugyanis méterenként számolták az árat…
Vigyázni kell a kereskedőkkel is, többek között azokkal, akik otthonunkban vennének régi könyveket. Látogatásuk valódi célja ugyanis az lehet, hogy feltérképezzék az értékeinket. Az is előfordult már, hogy valaki a gyakorlatilag értéktelen berendezési tárgyakért ajánlott pénzt, majd miután megállapodott a lakóval, adásvételi szerződést íratott alá vele – csakhogy ebben a lakásban felkutatott értékes képek, régiségek, bútorok szerepeltek, így végül azokat vitte el potom áron.
Az elkövetők egy része – valamelyik közműcégre hivatkozva – szerelési munkák vagy ügyintézés ürügyén próbál idősek lakásaiba bejutni és értékeket eltulajdonítani. Időnként álrendőrök és álpolgárőrök is felbukkannak, akik különféle ellenőrzésekre, például hamis pénz vizsgálatára hivatkozva keresik fel kiszemeltjeiket.
Telefonos módszereket is egyre gyakrabban alkalmaznak a csalók. Az úgynevezett „unokás trükköket” a családtagjaikért aggódó idősek megkárosítására találták ki, akikkel egy hívás során megpróbálják elhitetni, hogy szerettük nagy bajba került, vagy baleset érte, és sürgősen pénzre van szüksége, amit egy ismerősén keresztül lehet eljuttatni hozzá. Közismert áruházláncok nevében is hívogatnak embereket, és több százezres, akár milliós értékű pénz- vagy tárgynyereményt ígérnek azzal a feltétellel, hogy az átadás előtt banki automatával mobiltelefon-feltöltéseket kell végrehajtani egy megadott telefonszámra.
Bár e példák is mutatják, hogy a trükkös tolvajok módszereinek tárháza szinte kimeríthetetlen, Vukics Norbert szerint néhány alapszabály betartásával elkerülhetjük, hogy sértetté váljunk. Mint mondta, az első és legfontosabb, hogy nem várt idegennek ne nyissunk ajtót. Ha mégis be kell engedni, ne maradjunk egyedül, és ne hagyjuk magára az illetőt a lakásban.
Akár személyesen, akár telefonon jelentkezik valaki egy szokatlan kéréssel vagy ajánlattal, érdemes leellenőrizni annak valóságtartalmát. A legtöbb esetben azonnal fény derül az igazságra, amint felhívjuk a hivatkozott szervezetet, szolgáltatót, rokont vagy családtagot. Ha viszont megtörtént a baj, azonnal értesítsük a rendőrséget, és adjunk pontos személyleírást az elkövetőkről, hogy minél hamarabb kézre kerülhessenek.

z.