Ökumenikus megemlékezés az 500 éves reformációról
A reformáció ötszáz éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepséget a KDNP XII. kerületi szervezete a farkasvölgyi Honfoglalási emlékligetben. A Rácz Aladár út és a Hóvirág út találkozásánál lévő kopjafánál, amely a lelkiismereti és vallásszabadság törvényét Európában elsőként kihirdető tordai országgyűlésnek állít emléket, Bogárdi Szabó István református püspök, Pokorni Zoltán polgármester, Gulyás Gergely országgyűlési képviselő és Gidófalvy Dénes XII. kerületi önkormányzati képviselő helyezett el koszorút.
„Emberek vagy államok csak akkor járnak el észszerűen, ha már minden más lehetőséget kimerítettek” – idézte az egyik szállóigévé lett „Murphy-törvényt” Pokorni Zoltán a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából rendezett hegyvidéki ünnepségen. A polgármester szerint 1568-ban a Habsburg és az oszmán birodalom közé szorult Erdélyben a gyengeség mutatta meg a döntéshozóknak, hogy nem gyengülhetnek tovább a vallási megosztottság miatt. Így jött létre akkor három nemzet – a magyarok, székelyek és szászok – és négy bevett keresztény felekezet, azaz a katolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok szövetsége.
Gulyás Gergely arról szólt, hogy a reformáció Magyarország és Európa történelmében is kulcsfontosságú volt, hiszen egyaránt szorosan összefügg a nemzeti öntudat és nyelvhasználat előtérbe kerülésével, a pénzhasználat átalakulásával vagy a demokratikus elveken alapuló önkormányzatiság létrejöttével. Az országgyűlési képviselő hozzátette: a reformációval jelent meg a magyar közéleti hagyományokban a „kálvinista nyakasság” is, amely tulajdonság jelentős szerepet játszott az ország fennmaradásában.
„A hagyományok szerint 1517. október harmincegyedikén egy wittenbergi ágostonos szerzetes egyháza iránti aggodalmában, megújító szándékában disputa tételeket tűzött ki. Ettől számítjuk a reformáció megindulását” – beszélt az idei, jubileumi év történelmi hátteréről Bogárdi Szabó István püspök, a Hegyvidék díszpolgára. A Budahegyvidéki Református Egyházközség lelkészi vezetője két másik fontos jubileumról is megemlékezett: 450 évvel ezelőtt fogadta el a debreceni zsinat a II. Helvét Hitvallást, jövőre pedig szintén a 450. évfordulója lesz a vallásszabadságról rendelkező nevezetes tordai országgyűlésnek.
„Egy az Isten, egy vérből valók vagyunk, függetlenül attól, hogy valaki katolikus vagy protestáns” – mondta a megemlékezést kezdeményező KDNP XII. kerületi szervezete nevében Gidófalvy Dénes. Mint a helyi önkormányzati képviselő kiemelte, ez az ökumenikus rendezvény is közös gyökereinkre kívánja felhívni a figyelmet, és arra, hogy a bennünket összekötő dolgok sokkal fontosabbak, mint amik szétválasztanak.
sz.
Az 1568-as tordai országgyűlés
Az 1568-as tordai országgyűlést január 6. és 13. között tartották. Ezen hirdették ki Európában elsőként a vallásszabadságot, ami biztosította az úgynevezett bevett vallások, azaz a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallások szabad gyakorlását és terjesztését. Ettől kezdve számítják az Unitárius Egyház fennállását, amelynek magyarországi zsinata tizenöt évvel ezelőtt nyilvánította január 13-át egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává.